Kecskemét városközpontjában található Deák Ferenc téren lévő épületegyüttes előterében márványtábla hirdeti, hogy 1969-1972 között épült Kerekes István Ybl-díjas építész tervei alapján. Egykoron pártházként és a Megyei Tanács székházaként funkcionált. Napjainkban az egyik épületben Kormányhivatal, a másikban a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság működik.

A Kormányhivatal kistermének végében - lásd előző (és kapcsolt) műlap - egy dombormű található. Amikor azt fotóztam még nem volt számomra egyértelmű, hogy ez bizony egy kétoldalas pillérburkolat. Az információt és az alkotó nevét Ády "szállította". Nemrég visszatértem a helyszínre és lehetőségem volt a szomszédos épületben is lencsevégre kapni a pillér másik oldalán elhelyezett domborművet, melynek alján az alkotó neve és évszám is olvasható. Ez a helyiség ügyféltérként funkcionál, pult és elválasztó paravánok kerültek beépítésre, melyek sajnos megnehezítették a fotózást.

"1972-ben érdeklődésével, művészi céljaival szerencsésen egyező állami megbízást kapott. Kecskeméten a Megyei Tanács és MSZMP Székház - tehát egyfajta közösségi funkciót teljesítő épület - tanácstermének dohányzójába kerülő dombormű készítésére kapott lehetőséget. A dombormű építészeti feladata egy főfalnak is tekinthető pillér burkolása. A pillér anyaga beton, formája hasáb. Vagyis sem az anyag, sem a tömeg nem azonos azokkal az anyagokéval, amelyeken Csontos László szabadon hagyhatta az adódó formák érvényesülésének útját.

Szigorúbban bánik ezzel az ember teremtette tömeggel. S minden bizonnyal nemcsak az építészeti rendbe való illeszkedése miatt, hanem benső szándékából is szívesen takarja el a nyers, szürke bevont tardosi vörösmárvány lapokkal. A vörös márvány sík lapjára a megye dolgos életét ábrázoló motívumokat vésett. S ezekben a jelöléseiben a népi stilizálások összegző szemléletét érvényesíti. A kompozíció a téglahasáb alakú pillér két oldalán helyezkedik el, mégis egységes műként hat, egy mű két oldalának. A két részt a közölt tartalom és a közlésmód azonossága köti egybe. Foglalkozásuk és tevékenységük jeleivel női és férfi alakok helyezkednek el a kompozícióban, köröttük állatalakok és növények stilizált ábrái: páva, fecske, hal, bárány, csikó, aztán alma, szőlő, barack, paprika és búzakalász emblematikus tömörségű plasztikus jelek képében. Formálásukban a népi stilizálás szemléletének érvényesítése főként a külső formákra vonatkoznak, azokon belül a plasztikus alakítás vállalja már a jelentés szép artikulálódásának kötelmeit. A stilizált, dekoratív hatású külső formák valójában befoglaló keretei, az egyedi alkotásokként is megálló, kisméretű domborműveknek. A külső formák dekoratív stilizáltsága és a belső alakítás komoly plasztikája kölcsönhatásaikkal szakrális erőt sugároznak a modern épület belső terében." ^[1]

Ismét köszönöm a segítséget Punyi Renátának, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet munkatársának.

---