Nem is olyan rég, kérdés jött (Tudsz róla?...) a Közjegyzők Háza "előtti" alkotással kapcsolatban. Korábban kétszer is jártam ott (benn, engedély engedélyével), úgy éreztem, nem történhet meg, hogy nélkülem szülessen itt egy alkotás. A térképen keresgélve, fotók alapján kb. 2018. őszére jelent meg az alkotás, én egy évvel előbb jöttem el onnan a jól végzett munka örömével.
Nem tudtam ellenállni, a Budapest Galéria munkatársát kerestem. Levél jött, fordult (ő maga nem tudott pontosat, de ismerte azt, aki... és meg is lettek az adatok: év, cím, és ami nem kevés, az alkotópáros, a nevek. ^[1] Akkortájt sikerült fotózni is.
Kicsit próbáltam még keresgélni, de sajnos a médiában kapcsolódó hír nem volt. Egy 2019-es cikket találtam, amiben az ifjabb alkotó említi az előző évben befejezett "két nagy bronzfigurát".^[4]
És akkor jött az ijedtség, hogy fogok én a közhitelesség terén eligazodni? Csak halványan sejtettem, hogy kapcsolódhat Károly Róbert személye ehhez a témához? A kiindulást a domborművön látható nevek adták és meglepetésre szinte rögtön összeállt a történet. "Anjou-házi királyaink uralkodása alatt jelenik meg hazánkban a közjegyzőség intézménye. A Nápolyból hozzánk érkező Anjou család hatalmát megszilárdítandó, a hazánkba küldött Gentilis bíboros kíséretében több közjegyzőt is találhatunk... Közjegyzői okirat készül Károly Róbert királlyá koronázásáról....".^[3] Egy doktori értekezésből az is kiderül, Pontecurvo János és Sanguineto Vilmos, akik "mint apostoli és császári tekintéllyel meghatalmazott közjegyzők" kapták a megbízást Gentilistől az esemény hitelesítésére, ill. okirat készítésére.^[2]
Az összetett alkotás pedig igen cseles. A háttérben látható, amúgy csodásan megmunkált dombormű – az udvarban játszódó jelenet korabeli rajzolataként – rögzíti az eseményt, Károly Róbert megkoronázását. Maga Gentilis egy angyal közbenjárásával helyezi el a koronát a királyi főn, aki kezében az uralkodói jelképekkel ül trónján. Balról a közjegyzők, kezükben hivataluk eszközeivel végzik feladatukat. (Kinek-kinek feje mellett finom arany betűvel a neve jelenik meg, az angyal glóriájával összhangban, az alsó részen neveletlen vadászebek a királyi udvar hétköznapjait idézik. Az egész képet finom bördűr övezi).
Ruházatukból, ill. a náluk látható eszközökből kikövetkeztethető, hogy az előtérben lévő két szobor alakja a két "kulcsszereplő" közjegyzőt ábrázolja, mint a közhitelesség első magyarországi őreit. Ők "kilépnek a képből", hogy hangsúlyt adjanak betöltött szerepüknek.

---