A kedves őzek domborműve (ill. első példánya) volt az első, amit megcsináltam anno,(bő két évvel ezelőtt). Szapet-Péter hozta szóba a alkotás lehetséges helyét, vagyis a Kerepesi úti lakótelep témáját, ami számtalan szép és érdekes, azonosítatlan alkotást tartogat – név szerint pl. Bolgár Judit műveit. Persze, volt korábbi kísérlet a lakótelep felmérésére, de ezek próbálkozások voltak.
Az itt található műalkotások "tárlata": kapu- és erkély-domborművek (a szobrok legalább könnyebben azonosíthatók, így meg is voltak) és a talált kincs: négy darab mozaik az egyik lépcsőházban – sok és sokrétű "lelet".
Előzőleg jártam ott, de lényegében csak mintát vettem, körülnéztem. Megszületett az első műlap, ami kötelez. Többször is visszamentem fotózni, térképet csinálni, azonosítani... és számolni a példányokat... gyarapodik a műlapok száma, amik megszülettek azóta. Ez maradt a kedvenc – igaz, kedvencből van több is :-)
A két őz jelenete továbbra is/itt is idilli. Anya és gyermeke lebilincselő összhangja: törékeny őzikék, ki ne szeretné őket? A bő 60 év, amit akkor számoltam, most meghaladja a 65-öt, de a köztük lévő béke és harmónia maradandó. A kicsi fekszik, anyja szemben vele. Szállásuk egy kis bokor és (jobbra) az a kis virág, ezek között osztozkodnak a maréknyinál alig nagyobb (jelképes) fű felett.

---