Az előzmények már ismertek. Szét kell bontani, Ády mondta (igaza van): " egy ilyen összetett alkotást nem lehet egy műlapon bemutatni". Ráadásul, most megígértette velem, ha a sírkertben járok, hozzálátok a lap a feladathoz.
Az emlékmű megvalósításának előzményei – egyrészt: az 1955-ben kiírt pályázat. A nyilvános forduló után, amin sokan vettek részt, 1957-ben már szűk körű pályázaton nyert a "szerzőpáros". Jó öt évet vett igénybe a megvalósítás. A koncepció politikai részének célja elsősorban egy kereten belül komponálva megemlékezni a minden jelentős kommunista személyről – bárhol is nyugszik. Ez is és részletei olvashatók a forrás cikkben. ^[1] Az emlékmű egy következetes logikai fonalat követve létrehozott, összetett építmény. Leleplezése után is bővült, sőt, ahogy olvasom, a központi építmény és a szoborkompozíción kívül csak két oszlop készült el erre az időre. ^[2]
A Mauzóleum előtti hat oszlopon (pilon) a fő építmény felé néző oldalakon emléktáblákat helyeztek el – behatárolva ezzel a munkásmozgalom különböző korszakait és azok időrendiségét. Ezek: a munkásmozgalom úttörői, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Tanácsköztársaság az illegális kommunista párt képviselői, majd az '56-os forradalom elleni harcosok és a szocialista Magyarország munkásmozgalmak halottai.^[1]
A pilonok kifelé néző oldalán egy-egy dombormű kapott helyet. Hat pilon, hat témacsoport. Próbáltam megfeleltetni a látottakat az olvasottakkal, de nem sikerült. Kerestem, honnan indulva, milyen irányba felfűzve lehet kapcsolódást találni. Sajnos, semmilyen fellelt irodalomban nem találtam címet/témát, ill. csak annyit, hogy az egyes domborművek témáit a művész határozta meg.^[2] De kértem és kaptam segítséget történészünktől, Pótó Jánostól, akinek ezt itt is köszönöm!
Ezen a domborművön az látható, ahogy a munkások kirándulnak. A lényeg természetesen az illegalitás. A két világháború között a munkásmozgalom fontos színhelye volt az erdő, a természet, ahol nem kellett tartani a rendősökről, nem voltak detektívek.

---