Az előzmények régről. Ády már az alap műlapon tiltakozott: az alkotás összetett, lehetetlen egy műlapon bemutatni. Később újabb figyelmeztetés: ha arra járok... Megtörtént.
Az emlékmű megvalósítása előzményei: pályázatot írtak ki 1955-ben. Első körben egy sok résztvevős nyilvános forduló, 1957-ben már szűk körű, ahol a "szerzőpáros" nyert. A politikai koncepció: egy keretbe komponálva megemlékezni minden jelentős kommunista személyről – függetlenül attól, hol nyugszik.^[1] További részletek ugyanitt. Egy következetes logikai fonalat követő, összetett építmény készült bő öt év alatt. Így a központi építmény és a szoborkompozíción kívül csak két oszlop készült el 59-re.^[2]
Emléktáblákat helyeztek el a Mauzóleum előtti hat pilonon, a fő építmény felé néző oldalakon a munkásmozgalom különböző korszakai, ill. időrendisége behatárolására. A korszakok: a munkásmozgalom úttörői, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Tanácsköztársaság az illegális kommunista párt képviselői, majd az '56-os forradalom elleni harcosok és a szocialista Magyarország munkásmozgalmak halottai.^[1]
Egy-egy óriás dombormű erősíti az "üzenetet" a pilonok kifelé néző oldalán: hat pilon, hat témacsoport. Nekem nem sikerült megfeleltetni a látottakat az "elvvel", kerestem, a sorrendiséget, honnan indulva, milyen irányba felfűzve lehet kapcsolódást találni a domborművek között. Sajnos, semmilyen fellelt irodalomban nem találtam címet/témát – csak annyit, hogy az egyes domborművek témáit a művész határozta meg ^[2], így segítséget kértem Pótó Jánostól, akinek köszönöm az iránymutatást!
Az időbeli sorrendben megelőző dombormű témája az "Újjáépítés". A Munkásőrség megalakulása és léte ugyancsak az 1945 utáni történelmi esemény, 1956 öröksége – sugallta történészünk.
Nyilván nem véletlen, a dombormű fő jellegzetessége is, hogy minden ábrázolt személynél fegyver van. Talán megemlítendő,, a résztvevők között női szereplő is feltűnik.
Kerestem és valóban, a Munkásőrséget 1957. január 29-én alapították, az '56-os forradalom leverése után, az állampárt hadseregeként. Állománya a kezdeti időkben három év alatt megduplázódott (később elérte a kétszázezret is), míg feladatai egyre többrétűbbek lettek. "A rendszer védelme mellett a katasztrófavédelemben is részt vettek, de besegítettek a határőrizetben és a rendvédelemben is... A párthadseregjelleg mellett fokozatosan testet öltött a milíciajelleg is..."^[3]
Mindez, ill. a testület teljes története felszámolásáig olvasható a forrás cikkben, de ugye ez egy későbbi történet, a dombormű megalkotásakor a Munkásőrség még gyakorolta feladatát, ezt tükrözi a Munkásmozgalmi Panteon utolsó darabja.

---