Már rég nyitott kérdés, hogy mi is-ki is az a négy puttó, akik körbeveszik a Testvérvárosok, avagy Barátság kútját ma? Nyilvánvaló, hogy nincs közvetlen kapcsolatuk a kúttal, stílusban erősen elütnek, de a téma sem igényelné.
A kút felállításának gondolata eredetileg Mátyás király születésének fél évezredes ünnepéhez köthető (évszám:: 1949), de a kút oldalán látható címer-domborművek jóval később készültek.^[1]
Az "önmagukban is kiváló barokk alkotások" (a puttók) a 18. század második felében készültek,. ^[2] Történetük érdekes, bár én kétkedéssel fogadtam. A forrás cikk szerint a négy, egyértelműen összetartozó szobrocska a most (újra) a Fehérek temploma mellett álló Madonna-szoborhoz tartozott. Mint olvasom, láthatóan a kidolgozás azt mutatja, nem önálló alkotások, "...látni, hogy hátsónézetre nem voltak beállítva."
A Madonna-szoborként említett Mária-oszlop a 18. században a mai Március 15-e tér közepe táján lett felállítva, Ennek talapzatát díszítették volna a puttók. (Ha így volt, a puttók szobrai jellemzően nem mozdultak el eredeti helyükről.)
Jól ismerve a Mária-szobrot, arányaiban nehézen képzelem el, hogy ezek a kicsinek mondott szobrok a leírt helyen álltak volna. Két műlapunk is foglalkozik a Madonnával, egyik a tér közepén, eredeti felállítási helyén és a mai helyen bár több helyen is állt Vácott élete során (ld. kapcsolt lapok).
Mégis támaszkodom a cikk állításaira, hiszen a cikk írója Stefaits István (egy villám-keresés eredménye szerint) Vác igen aktív muzeológusa, komoly publikációk írója volt a '60-as, '70-es években.
A puttók többé-kevésbé azonos paraméterekkel rendelkezik. Méretre azonosak, hátukat lepelszerű köpeny fedi, egyik kezüknél egy címer látszik (bár egy kivétellel pajzsuk üres), de mindegyikük kezében van egy tárgy, ami alapján a címük is meghatározható – mint olvasom, a "reneszánsz korban használt jelképek" alapján.
Ennek a puttónak a kezében egy serleget látunk, ez pedig a cikk írója szerint (ld. fenn) a mértékletességet jelképezi.^[2]

---