A Zeneakadémia homlokzatát díszítő alkotások igazodnak az épület tagozódásához. A kapuzat körül a díszítés sokrétű.

"A párkány felett, a rizalit keskeny oldalaira is átfordulva, négyjelenetes fehérmárvány fríz húzódik, a kapukeretek által meg-megszakítva".
Telcs Ede elgondolása egy korabeli szerző szerint: "Eszméje az volt, hogy a rendelkezésre álló hosszúságban a zenének négy nagyobb korszakát: az antik, a középkori, a rokokó korabeli és a modern zenét ábrázolja. A művész az antik zene két motívumában a heroikus és pásztor-zenét ábrázolja. A középkori zenében az egyházi ének és az orgona viszi a főszerepet. A könnyűvérű rokokót a tánc és a szerelmes idyll mutatja be, míg a modern zenét a komoly kamara- és a nagy instrumentális zene képviselik."

A fríz jelenetei megidézik a reneszánsz korból ismert énekeskarzatok mellvédábrázolásait, szereplőik többnyire puttók. Kicsit eltér az ábrázolás az antik zene témáján, ahol Apollón hattyúja jelenik meg (itt a heroikus-húros és a pásztori-fúvós" zene ábrázolásában).
Mindez – a felette látható füzérdísszel együtt értelmezve – megint csak Nietzsche gondolatait szemlélteti (ld. még a bejegyzésben írtakat): "A művészet fejlődési az appolóni és a dionüszoszi kettősséghez kötődik: hasonlóan amiként a nemzedékek és a nemek kettősségétől, szakadatlan harcuktól s csak időközönkénti összebékülésüktől függnek."

A jelenetek beazonosítására szolgáló jegyzet /a fenti leírás szerint/ a megnyitott képek melletti leírásban olvasható.

---