A Zeneakadémia ikonográfiai programjának szerves részét képezik az arcok, amik a külső homlokzat különböző részein is megjelennek, de soha nem öncélúan, mindig üzenetet hordoznak, de legalábbis megerősítik a környezetüket adó épületrész üzenetét.

Érdemes értelmezni az épület egészét (a víz közegéből kimagasló, felfelép nyújtózkodó épület, ami egyben a zene palotája, amelyet a főbejárat hangsúlyoz. "A bejárat(...) forrásként és középkori templomkapukhoz hasonlóan az élet-öröklét kapujaként értelmezhető – "PORTA PATET VITE SPONSUS VOCAT [IN]TRO VENITE."

Az "arcok" az ikonográfiai kettősség jegyében hol Apollón Napistenhez, hol Dionüszoszhoz kapcsolhatók.
Példaként: az ablakkeret kerek medalionjain (kő) Thaleia (a komédia Műzsája) ill. Melpomene (a tragédia Múzsája) láthatók.
"A maszkok a Dionüsziákat idézik, amelyeken a komédia- és a tragédiaköltők versenyre keltek egymással. A komikus, vigyorgó maszk a torz pofájú szatüroszokra és szilénekre emlékeztet, a tragikus, páni félelmet mutató arcok közül a nőiek pedig a velük együtt emlegetett, általuk zaklatott nimfákra – akik a vízi környezetből következően najádokként azonosíthatók..."

Hasonló jelentése van pl. a kapuzat környékén látható frízet kísérő füzérdíszen megmintázott, fejükön szarvat viselő vigyorgó szatüroszoknak, amelyek szintén női fejekkel váltakoznak.

"A büszke szépségű nők – minthogy a szatüroszok társai – nimfák lehetnek. Hajukban egy-egy kígyópár bújik meg, amely őket gyógyító-orvosló najádokként határozza meg. A szatüroszok és a najádok közti különbségek a vad és féktelen, illetve a nemes és felséges ellentétpárjait szemléltetik. ... előbbiek Dionüszosz társaiként ismertek, az utóbbiak viszont a gyógyító és jósképességeiknél fogva Apollónhoz kötődnek."

---

A Zeneakadémia épülete: a Liszt Ferenc elnökletével, Erkel Ferenc igazgatásával 1875-ben megalakult Zeneakadémia sokáig a ma Régi Z.-nak nevezett épületben működött.
Mai épülete 1904 és 1907 között épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint. Aktívan közreműködött a tervezésben Zielinski Szilárd építőmérnök, a vasbetonépítés úttörője is. Így lett ez az első magyar vasbeton-szerkezetes épület.
Mind külső, mind belső díszítése pazarlóan gazdag, az akkori legmodernebb anyagokat, technikákat alkalmazták: központi porszívó, linóleumpadló.
Az épület homlokzatán egymást érik a szobrászati díszítések: egyiptomias alakok, zenélő puttós fríz, atlaszok, medalionok, kő-és bronzarcok, angyalok, és középen: Liszt Ferenc ülőszobra.
Az arcok a főhomlokzati oszlopok lábazatánál, illetve a földszint ablakok mellett láthatók. A 2X2 bronz-arc a különféle zenei formákat jelképezi, a kő-arcok... viszont mindegyik egyedi, érdemes végignézni mindet.