Bolmányi Ferenc festőművész és szobrász az üvegfestészetet festői világa egyik ágának tekintette. Üvegablakait már a hatvanon túl, szinte művészetének összegzéseként festette meg. A diszítő funkció konkrét céljának megfelelően egy egyéni üvegablak-stílust alakított ki.
Az első figurális, félabsztrakt sorozatát a szekszárdi Garay Hotel részére készítette el (1967). A második üvegalkotása az 1969-ben tervezett budapesti Korányi TBC Intézet kupolája volt. A harmadik a kecskeméti Technika és Tudomány Háza (egykor zsinagóga) ablaksora, mely 1979-ben készült el. ^[1] (ld. Kapcsolódó műlapok)
A kecskeméti - a szekszárdihoz hasonlóan - több üvegablakból álló sorozat.
A kör alakú kompozíciók különböző méretűek, sugaras elrendeződésűek. Ez az elrendeződés kölönösen a nagyméretű rózsaablakon hangsúlyos: a rendkívül színes középpont a körlap szélei felé kitágul. A kisebb méretűeken az ablakonként vörös, kék, zöld színkoncentráció körkörösen hullámzik. ^[2]
A kerek ablakokon madarakat, növényi alakzatokat, virágokat, tornyokat, felhőket felidéző motívumokat vélhet feldezni a figyelmes szemlélő. Mindegyik ablakon más szín, más forma dominál.
Az 1979. november 18-ai avatáson Major Máté akadémikus mondott avatóbeszédet. Az ünnepség jelentőségét növelte Szokolay Sándor Bolmányi Ferenc üvegablakainak ihletésére készült Orbis pictus című művének bemutatója. ^[3]

A fényképezéshez engedélyt kaptam, köszönet érte.

---