Időtlen idők óta tudjuk, a Barátság kútja körül felállított négy puttó nem ahhoz az alkotáshoz tartozik. Stílusu is látványosan elüt, de a témától is idegenek. Érdekes, hogy ez viszont nem zavaró.
A kút felállításáról: a gondolat eredetileg Mátyás király születésének fél évezredes ünnepéhez kötődik (évszám: 1949), de a címer-domborművek még annál is később kerültek kút oldalára.^[1]
Olvasom, a kis puttók "önmagukban is kiváló barokk alkotások", a 18. század második felére datálják. ^[2] Történetük érdekes, bár nekem nehéz volt azonosulni rögtön a részletekkel. A forrás cikk szerint a négy, egyértelműen összetartozó szobrocska valamikor a most (újra) a Fehérek temploma mellett álló Madonna-szoborhoz tartozott. Mint írják,a kidolgozás láthatóan azt mutatja, nem önálló alkotások, mivel "... hátsónézetre nem voltak beállítva."
A Mária-oszlop, vagyis Madonna-szobor a 18. században a mai Március 15-e tér közepe táján állt, Talapzatát díszítették volna a puttók. (Ha így volt, a puttók szobrai nem is igazán mozdultak el eredeti helyükről.)
A Mária-szobrot valamivel jobban ismerem, de arányaiban nehéz elképzelni, hogy ezek a kicsinek mondott szobrok a leírtak szerint álltak volna. Két műlapunk is foglalkozik a Madonnával (eredeti helyén, a tér közepén és a mai helyen bár több helyen is állt Vácott – ld. kapcsolt lapokat).
Mégis támaszkodom a cikk állításaira, mivel a írója Stefaits István (egy villám-keresés eredménye szerint) Vác igen aktív muzeológusa, komoly publikációk írója volt a '60-as, '70-es években.
A puttók ismertetőjegyei többé-kevésbé azonosak. Méretre megegyeznek, hátukon lepelszerű köpeny, egyik kezüknél egy címer látszik (bár egy kivétellel pajzsuk üres), de mindegyikük tart kezében egy tárgyat, ami szerint – mint olvasom, a "reneszánsz korban használt jelképek" alapján – címük is meghatározható.
Erről a figuráról: "...az oszlopra támaszkodó a lelki erőt, a veszélyekben és megpróbáltatásokban való helytállást jelképezi.^[3] Így van ez már cca. 3 évszázada.

---