Simon Károly 1987-ben megjelent részletes leírása a gyulaji Szent Vendel szoborról, az állatok védőszentjéről:
"A szobor a katolikus templom előtti téren, két másik szobor (Szent Háromság és Páduai Szent Antal) szobra társaságában található. Felirata jól olvasható: Szent Vendel - tiszteletére ajánlják - Horváth János és neje Vincze Katalin - 1881. A pásztor földre pillantó kerekded lányarccal, vállra omló hullámos hajjal, bal karján hosszú királyi palástja alól fölemelve - ezen a kézfej már letörve - jobb karja kezefejének furcsán kifordított (kacska) tartásával s jobb lábát megvetett királyi koronájára helyezve áll előttünk. Szembetűnő, hogy a ruházat, így a földig érő királyi palást, az azt összefogó csat, hosszú háromnegyedes s elöl gömbölyített szabású kabát, harisnyába bújtatott térdnadrág s magas szárú cipője hangsúlyozott mintázásával inkább az ír királyfit jeleníti elénk, mint a réten-legelőn nyája után bolyongó pásztorembert. Csupán jobb válláról keresztbevetett tarisznyája - semmi más: még pásztorbot sem - emlékeztet mesterségére. Lábai mögött, palástja védelmében keresztben fekszik szelíd állata, a bárány. A talapzat középső és felső része félkörívekkel, illetve négyzethálózattal díszített. A szobor állaga - felemelt bal karjának kézfejhiányától eltekintve - kielégítő, kissé erős színekkel újrafestett." ^[1] (A leírásban közölt 1881-es évszám hibás.)
Fentiekhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy a szobor állapota 35 év elmúltával is kielégítő. Alkotója ismeretlen.
A szobrot állíttató Horváth János (szül.: 1845) és Vincze Katalin (szül.: 1850) 1868.01.14-én házasodtak össze az akkor még Gyula-Jovánczán, a 227. házszám alatt. ^[2] Mivel a Horváth név gyakori volt, a "P" megkülönböztetés apja Pál nevére utalhat. Hogy a szobrot pontosan milyen alkalomból állíttatták 1891-ben, nem sikerült kederíteni.

---