A szoborra Simon Károly 1987-es publikációja hívta fel a figyelmemet, aki így írt a döbröközi Szent Vendel-szoborról, az állatok védőszentjéről: "A szobrot valamikor itt is a „kihajtó helyen" állították fel, a szöveg tanúsága szerint: isten dicsőségére - emeltette Törő János - és Neje - 1902. A gyulaji és diósberényi szoborral azonosítható jegyek fedezhetők fel a döbröközi Szt. Vendel-szobron is. Legszembetűnőbben itt is a bal kar kézfejének törése (azonos mintázási vagy konstrukciós hiba), valamint a jobb kézfej árulkodó, „kacska" kéztartása utal a három szobor alkotójának azonosságára. Romló állapotban, igen elhanyagolt környezetben ma a falu egyik jelentős terének közepén áll. Félő, hogy nem sokáig hirdeti a hajdanvolt - különben ma is - híres döbröközi állattartó gazdacsaládok (Csapláros, Vicze, Kovács, Törő) jó hírét, nevét, akik később nemegyszer szereztek aranyérmet kiváló állataikkal több országos kiállításon." ^[1]
A szobor szerencsére megmenekült, mivel 1993-ban, az ott épülő benzinkút miatt pár méterrel át kellett helyezni, és ez egyben alkalmat teremtett a restaurálásra is. A Tolnai Népújság tudósítása szerint: "Döbröközön, a falu határában épült benzinkút építése miatt át kellett helyezni a falu védőszentjének, Szent Vendelnek a szobrát... így Szent Vendel pár méterrel odébb került. Az áthelyezéssel párhuzamosan felújították, restaurálták a szent szobrát." ^[2]
A szobrot állíttató Törő János (szül.: 1846) és Kéri Katalin (szül.: 1849) 1868.11.24-én házasodtak össze Döbröközben ^[3]. Az akkor községi bírói tisztséget betöltő Törő János a szobor állításának évében (1902.12.23.) szívszélhüdésben hunyt el, a Sarok utca (ma: Kapos utca) 21. szám alatt. ^[3] Hogy ennek az egybeesésnek volt-e köze a szobor állításához, nem sikerült kideríteni.
A félig fák takarásában álló, vöröses árnyalatúra festett szobor jelenleg elfogadható állapotban van.

---