„A Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária Rendje Palesztinában, a Kármel hegyén született. Különös kincse, hogy gyökerei a keleti egyház remetéinek szemlélődő életére nyúlnak vissza. Az első kármeliták keresztes lovagok és zarándokok voltak, akik a keresztes hadjáratok során telepedtek le az istenkeresésnek ezen a kiváltságos helyén.”^[1]
A karmeliták jelmondatuknak Illés próféta szavait választották:
„Zelo zelatus sum pro Domino Deo exercituum.”
(„Emészt a buzgalom az Úrért, a Seregek Uráért!” – 1Kir 19,10)
Címerükben korona fölött 6-6 hatágú aranycsillag van, a Napbaöltözött asszony jeleként (vö. Jel 12,1).”^[2]
A győri sarutlan karmeliták címerén a csillagok száma adja ki a tizenkettőt, amely a Napbaöltözött Asszony attribútuma. (fején tizenkét csillagból a korona….)^[3]
A templom homlokzatának központi fülkéjében Szűz Mária szobra áll.
A kígyótipró jelző, Szűz Máriára utal, aki szeplőtelen fogantatásával és a Megváltó világra-hozatalával tiporta meg a gonoszságot, bűnt és kárhozatot jelképező kígyót.^[4]
A szűzi tisztaság jelképét, a liliomot Mária a jobb kezében tartja.
Lába alatt a Föld, melyen a gonoszt megtestesítő kígyó tekereg.
A feje körül ragyogó tizenkét csillag az Ószövetségben Izrael 12 törzsére, az Újszövetségben a 12 apostolra való utalást jelenti.^[5]
Az 1725-ben felszentelt templom védasszonya a Kármelhegyi Boldogasszony. Ünnepe július 16.^[6][7][8]
A szobor Diego Carlone alkotása.^[9]

---