Keresztes Szent János szobra a győri, 1725-ben felszentelt Kármelhegyi Boldogasszony-templom homlokzati fülkéjében áll.^[1]
Keresztes Szent János (Fontiveros, 1542. június 24. Ubeda, 1591. december 14.) különleges szent. Kármelita szerzetes, misztikus teológus, író és költő, bibliafordító, akit XI. Piusz pápa egyháztanítónak jelentett ki.^[2]
Mindig az elnyomottak oldalán állt.
Reformtörekvési miatt szerzetestársai börtönbe zárták „»az ,,égi és isteni embert«, ahogy Szent Terézia nevezte, miután öt évig gyóntató volt az avilai Megtestesülésről nevezett kolostorban, kiváló lelkivezetőnek bizonyult, aki szenteket tudott nevelni.”^[2]
„…egy olyan ember képe rajzolódik ki előttünk, akinek e földi élet, annak minden szenvedélye, s általában az emberi élet kalandja nem más, mint teljesen járulékos mozzanat az egyetlen lényegeshez: eljutni mindenáron az Istennel való egyesülésre, és a hozzá vezető átalakulásban élni.”^[2]
1675-ban boldoggá-, majd 1726-ban szentté avatták.
Ünnepe november 24-e volt, melyet 1969-ben december 14-re helyeztek át.
„Keresztes Szent János az istengyermekek tökéletes szabadságának a szentje. Egész élete liturgia, amelyben minden emberi valóság énekké és költészetté vált. Olyan, mint egy trubadúr, akit a természet, a szeretetben töltött élet és a kereszt, a szeretetnek a legnagyobb megnyilvánulása ragadott magához. A keresztjét úgy ölelte magához, ahogy egy muzsikus a hárfáját.”^[2]
Dr. Barsi Balázs OFM Szerelmes szellők suttogása címmel írt könyvet, amely „A lelki élet hármas útja az Énekek éneke fényében, Keresztes Szent János értelmezése szerint.”^[3]

---