Az első szombathelyi városházát a Berzsenyi téren 1879-ben avatták, azonban a II. világháború alatt 1945 tavaszán bombatámadás során romba dőlt. A város új közigazgatási központját azonban jópár évtizeddel később, a 70-es években kezdték el építeni és 1983. február 18-án adták át egy ünnepi tanácsülés során. ^[1][2]

Az épületet gazdagon díszítették műalkotásokkal, az előcsarnok fadomborműve és a házasságkötő terem gobelinje az előző műlapon (lásd kapcsolt műlapok ) már bemutatásra kerültek, most nézzük meg a Városháza dísztermét, melynek végfalán egy hatalmas színes üvegkompozíció ékesíti.

"A tanácsterem üvegkompozícióját L. Szabó Erzsébet készítette. Ebbe az üvegfalba mindenki beleálmodhatja, beleláthatja vágyait, s a megyeszékhellyel összefüggő jellegzetességeket. A Varázsfuvola napját, az őskori kövületeket, a borostyán opálos csillogását, a jégcsapok alól előbúvó kikeletet... "^[2]

"Mondhatnánk, a szerencsével kezdődött. A Retek u. 5-ben Z.Gács Györggyel lakott nyaranta egy gangon. A szomszéd „tanár bácsi” bíztatta a lelkesen rajzolgató kislányt, hogy ne hagyja abba, mert jól csinálja. Ő pedig folytatta és sikeres felvételit tett a Művészeti Gimnázium festő tagozatára 1950-ben. Három évre rá Báthory Júlia tanítványa lett, aki megalapította az üvegszakot miután visszatért Párizsból. Nekik, egy bátor és világhírű üvegművész elszántságának és egy modern gondolkodású festőtanár elhivatottságának köszönhető, hogy a magyar üvegművészet egy olyan korban tudott megújulni, amikor az ország fizikálisan, szellemileg és politikailag is romokban hevert. Párizs, München és Dessau művészkolóniáinak kísérletező, újító és szabad szellemét sikerült máig meghatározó és szinte egyedülálló módon megvalósítani a „Kisképzőben”.^[3]

Az üvegkompozíció készítésére vonatkozóan pontos évszámot nem találtam, ezért bátorkodtam helyette inkább a Városháza ünnepélyes átadásának napját avatásként megjelölni.

---