A Honvéd Szobor egyike a sok temesvári műemléknek az első világháború után elpusztult monarchia idejéből. Kevesen tudják, hogy Temesváron létezett ilyen emlékmű.

"A temesvári áldozatkészség honvéd szobrát, mely köbe és fába volt vésve 1916 március 15-én lepleztek le. (Joanovich Sándorné főispánné kezdeményezésére a Rokkantügyi Bizottság emelte).
Az áldozatkészség szobrát a város Ferenc József-színház előtt állította fel. Tölgyfatalapzaton cserfalombos közhonvéd állt , rátámaszkodva puskájára , a messzeségbe fúrva szemét , mintha ellenség után kémlelne…A szoborra magyar motívumokkal ékes fabaldahin hajolt, a baldahin alatt, a honvéd feje felett kiterjesztett szárnyú turulmadár (Holló Barnabás műve). A honvédet Istók János faragta, a talapzatot Siposs temesvári rajztanár készíttette. Napsugaras, tavaszi idő volt, ezer meg ezer ember tolongott az emlék körül. Az ünnepet a katonazenekar nyitotta meg , mely eljátszotta a Himnuszt. Utána Darnay Jónás, a Rokkantügyi Bizottság alelnöke megköszönte a bizottság elnökének, Joanovich Sándornénak fáradozását. Elmondta, hogy az első nap gyűjtésének eredménye huszonhatezer korona volt. Glattfelder Gyula csanádi püspök szép avatóbeszédet mondott. A püspök beszéde után Joanovich Sándorné átadta a szobrot a városnak, a melynek nevében Geml József polgármester vette át. A két daloskör elénekelte a Szózatot s az ének befejezésével elkezdődött a plakettek és rézlapok elhelyezése a fatalapzaton. József királyi hercegét Hess altábornagy, Auguszta királyi hercegasszonyét pedig Joanovich Sándorné helyezte el. Tisza István gróf és Hazai Samu báró , továbbá gróf Klebelsberg Kunó államtitkár plakettjeit Joanovich Sándor főispán és kormánybiztos illesztette a szoborra , a melyre még Glattfelder és Letics püspökök, Gozsdu főügyész , Ferenczy Sándor alispán, Geml polgármester, Ambrózy gróf főrendiházi tag , valamint Temes vármegye és Temesvár város minden számottevő személye illesztett ízléses rézlapocskát."^[1]

"A honvédszobor leírását már az első sajtóhíradás tartalmazta. A szobor Istók János neves szobrászművész terve szerint készült, műkőből. Istók számos épületplasztikát és többnyire márványba faragott síremléket és kitűnő portrékat készített. Sok jeles budapesti köztéri szobra áll. A temesvári szobor faragásának feladatát Sipos András, a temesvári állami szakiskola tanára végezte – az újság szerint 4 heti munkát jelentett. A szoboralak feje felett hatalmas turul-madár, Holló Barnabás tervei alapján elkészítette Mayer Lajos, a temesvári ipariskola szobrásza. Az egész mű a talpazattal és a turul-madárral öt és fél méter magas, és mennyezet alatt állt, amelyet Székely László tervezett. A talpazat és az oszlopok voltak fából, ezekre lehetett a kis lemezeket erősíteni és a szögeket verni, az adományozók neve ez alkalommal is emlékkönyvbe került. A szobor a tervek szerint a háború után vagy katonasírok mellé, vagy valamilyen köztérre került volna.

A szoborról kevesen írtak, két dolgozatról van tudomásom , szerzőik Miklósik Ilona, Kakucs Lajos. Miklósik a szobrot hadi áldozatkészség szobrának nevezi, és idézi Berkeszi Istvánt , aki szerint „A szobor magas talapzaton áll s ez a talapzat be van borítva az ajándékozók nevét tartalmazó rézlapokkal. A legkisebb réztábla 2 Kr. , a nagyobbak 10 , 20 , 60 , 100 , 500 Kr. adományt jelentenek… 40.000 Kr. gyűlt így össze…” Miklósik szerint 1917 őszén az egyszerű jelképű szobrot le kellett bontani – az ok(ok)ra nem tér ki. Majd így folytatja: „Kissé megváltoztatva , a múzeum termeiben kapott menedéket. A nagynak bizonyult turulmadár kiszorult a folyosóra. Azután lassan elfeledték , nyoma veszett. Ma, mint ritkaságot keresik a képeslapgyűjtők az 1916-os Temesvári honvédszobor feliratú, fényképes levelező lapokat.”"^[2]

---