A Majszini Román Mártírok emlékművét (avagy Partizán emlékmű) Vida Géza (románosan Gheza Vida) máramarosi szobrászművész készítette 1966-ban fából, majd később kőbe vésve, 1972-ben avatták fel újra Majszin községben, a ma látható formában.^[1]

Az emlékmű létezésének fő oka a második világháború végére vezethető vissza:
1944. október 14-én az Iza folyó völgyében visszavonuló magyar Horthysta csapatok 39 románt és 3 zsidót öltek meg két faházban a Majszin község Borsára vezető kijáratánál, arra hivatkozva, hogy partizánok, nemzetárulók, és akadályozták a kivonulást. ^[2]
A házak ablakán keresztül lőtték őket. A falut a magyar Horthysta csapatok is felgyújtotta, 300 ház égett porig.
1983-ban a két házat, ahol a bűncselekményeket elkövették, emlékházzá, a nagyközönség számára nyitott múzeummá alakították.^[2]

Az emlékműnek nagyon mély szimbolikus jelentése van:
Az emlékműhöz vezető 44 lépcsőfok a tragikus esemény évét (1944) szimbolizálja, és a 12 kőfigurának is van jelentése, közülük tíz máramarosi hagyományos maszk megjelenését viseli, kettő pedig az emberi arcok megjelenése.^[3]
A maszkok mögött legenda is van, a román író, Pop Simion szerint a maszkok azt kiabálnák:

1. Az első maszk: hagyd abba az ártatlan emberekre való lövöldözést!
2. A második maszk: ne zsákmányoljuk többé a gabonát az istállókban és a gyümölcsöt a fákon!
3. A harmadik maszk: ne vessenek többé háborúba a fiak!
4. Negyedik maszk: ne zárják többé karámokba a népet!
5. Az ötödik maszk: nincs több marha az udvarról!
6. A hatodik maszk: ne megbecstelenített, többé a nép leányait!
7. A hetedik maszk: többé ne szennyezd be a földet árkokkal, szögesdróttal és a halál ivadékával!
8. A nyolcadik maszk: hogy ne vesszen több ember szabadságvágyában, az elidegenedés útjain!
9. A kilencedik maszk: ne gyújtsunk többé házakat!
10. A tizedik maszk: nincs több haláltábor! ^[4]

A magyar csapatok áldozatai a Kárpátokról különítmények kényszermunkások voltak. A később azonosítottak közül 24 Maros megyei, 3 Kolozs megyei és 4 Máramaros megyei származású.
Csak ketten voltak túlélők (Azt mondják, hogy az emlékmű két emberalakja a két túlélőt ábrázolja).^[1]

Az emlékmű alján elhelyezett emléktáblán ez áll:
„Az emlékművet a horthysták által gyáván meggyilkolt 29 román hazafi emlékére állították 1944. október 14-én
Dicsőség és örök hála a hazafiaknak, akik feláldozták magukat Románia szabadságáért."

Az emlékművet és a hozzá vezető sétány mellett restaurálták és 2013. október 21-én avatták fel újra (Ebből az alkalomból egy márvány emléktáblát helyeztek el, amelyen szerepel, hogy ki segítette a helyreállítást).^[5]

---