A kavicsfogú álteknős Veszprémhez kötődik, a város "híres ősmaradványa". Az őshüllő 200 millió évvel ezelőtt élt, a késő triász korban a Tethys-tengerben. A bányászok 1901-ben találták meg maradványait a jeruzsálemhegyi bányában.
Feltárása Laczkó Dezső geológus nevéhez fűződik, majd tudományos leírását egy német paleontológus, Otto Jaekel adta.

Már jóval korábban (2000) felmerült a szándék az álteknős megjelenítésére. Később megjelent egy könyv a Jeruzsálemhegyről (2019), ami felelevenítette a szándékot. A Veszprém-Balaton 2023 írta ki a pályázatot, amit Lugossy László szobrászművész nyert meg, 2022-re pedig elkészült – számos magánember adományának köszönhetően. (A cikkek az alkotás műfaját következetesen szobornak jelölik, amin hosszan gondolkoztam. Mégis úgy gondolom, "szerintünk" közelebb áll a domborműhöz.)

Az alkotás helyi jellegét erősíti, hogy a környékbéli kádártai kőbányából kitermelt és kiválasztott mészkőtömbből faragták. Egy pillanatot merevít ki, amikor megtalálták az őshüllő maradványát, vagyis még feltáratlan. A hüllő feje és háta, ill. annak egy része látható.
Az alkotás hátoldalán elhelyezett tábla informál az állat nevéről is. Írják, "A nagyjából egy méter hosszúságú állat a nevét a szájpadlásában és az állkapcsában található kavics alakú fogairól kapta".
Valamivel bővebb leírást ad Katona Lajos blogbejegyzése, ahol többek között még arra a kérdésre is választ kaphatunk, miért került a megnevezésbe az "álteknős" definíció is.^[2]

A művet a polgármester valamint az állíttató részéről Heiter Sándor, a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör elnöke leplezte le.

---