Régóta kötődök ehhez a játszótérhez, előbb, mint ahogy szoborlapos életem kezdődött. Másrészt annak elején, még 2011-ben jutottam el ide, Mikus Sándor csodás Szoptató anya című alkotását keresve. Múlt év májusában pedig elértek a hírek, Kő Boldizsár és csapata Meseteret alkotott ide (a szobor köré). Hamarosan el is mentem, fényképek tömkelegét készítettem, azóta érlelem, rendszerezem, mert elképzelni nem tudtam, hogy mutatom be azt a sokrétű, színes kavalkádot, ami készült. És mindez itt nem öncélú, ingerekben gazdag környezetet kellett/szerettek volna készíteni beteg gyerekek számára.

Ez a tér a Bethesda kórház, a gyermekneurológiának helyet adó szomszédos épületéhez tartozik, ahol gyakran hónapokig fekszenek a kis betegek, vagy éppen visszajárnak, nem ritkán kerekesszéken, vagy más segédeszközökkel.
Vagyis a játszótér kitűzött célja egyrészt, hogy akár a foglalkozások kihelyezhetők legyenek. Ennek megvalósítására készültek az ún. „rügykunyhók". Másrészt a korlátok közt élő, oda járó kis betegeknek legyen adott egy tér, ahol játszani tudnak és szeretnek jövet-menet. Ezért egy sokszínű és sokrétű mini-világ született. Az alkotó gárda már készített "gyógyító" játszóteret, de ez túlmegy az eddigieken.^[1] Határtalan fantáziával alkották meg az itt elhelyezett játékokat, alakították az ösvényt és annak mentén a játszószigeteket.
A kapunál a református egyház elkötelezett ápoló-nővérei, három diakonissza áll, mintegy köszöntve az érkezőt és mindenképpen jelezve hová is lépsz be (a gyermekkórház fenntartója a református egyház).

A tér kialakításához "segítségül" egy mesekönyvet kaptak az alkotók, itt már korábban a gyógyításnál használt gyűjtemény. Gondolom, ebből választották ki A bátor tengelice című mesét, aminek egy-egy részlete olvasható az ösvény mentén álló fák lombozatán. ^[2] A mese tanulságos, könnyítésképpen olvasható itt is: https://mesekukac.hu/a-bator-tengelice/
A látottakat átfogóan mutatja ez a műlap., de néhány, önmagában is összetett részletet külön lapon.

Kapcsolódó és fontos, szívemnek kedves bejegyzés Kő Boldizsártól: "Mikor visszavágtuk a kétágú tiszafa ágait a Bethesda gyermekkórház kertjében, a lombfüggöny mögül, kibukkant, egy gyönyörű, megfeketedett kőszobor. Mikus Sándor, a Képzőművészeti Egyetem egykori rektora készítette. A művészi minőségből nem von le semmit az a történelmi tény, hogy ennek a szobrásznak a legnagyobb alkotását, mely időt álló, bronzból készült, s akkora méretű volt, hogy a cipőjében, egy család, átevezhetett volna a Balatonon, a jogos népharag, puszta kézzel tépte apró darabokra.
Mi, most, tisztelettel adózunk ennek szobornak, s megtisztogatjuk, s lekezeljük, hogy régi pompájában tündököljön.
Jó is lenne, ha minden Meseterünkön lenne kőszobor is!"^[3]

---