A híradás a közösségi médián keresztül ért el, az alkotótól eredő infó alapján. Kőrösi Csoma Sándor szoborbemutatójára invitált – meghívóval. A bemutató különlegessége az a beszélgetés, ami közte és a Buddhista Főiskola tanítója között zajlott – a főiskola rektora "moderálásával". Ezt pedig közvetítette a A Tan Kapuja YouTube csatornája azoknak, akik élőben nem jutottak el (amit egy ideig élőben kísértem is). Témák: Kőrösi Csoma Sándor élete, munkássága, ill. a róla készült mellszobor készítésének története.^[1]
A szobor készítése már 2021-ben indult, de mibe nem szól bele a COVID? Erről beszélget a Buda Környéki Televízió adásában Gábor Emese, a filmben pedig látható már a bronzból öntött alkotás. ^[2]
A beszélgetésről készült több, mint egy órás videót adalékként fogom szerepeltetni, mivel teljes egészét visszaadni nem tudom, másrészt egyéb forrásokkal átfedés van. Az esszenciál mégis a közvetítés, ez a beszélgetés.
A szobor készítésének kiindulásaként egyetlen reálisnak mondott kép (Schöfft Ágoston litográfiája) jött szóba, ami Kőrösi Csoma Sándort profilból ábrázolja. Ezt a képet kellett három dimenzióba áttenni, a hiányzó előképet és a jobb profilt is pótolva.
Gábor Emese portrészobrász, alapvetően arcok megformálásával foglalkozik. Nekem új, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, itt alkotta meg a lélekszobrász fogalmát.
Ehhez jön az arcrekonstrukció, amivel az újabb időkben foglalkozik, de ez külön tudomány, ugrom – bár a Kőrösi-portré már picit súrolja ezt a témát is. ^[2]
A lélekszobrászatról egy nyilatkozatából: „Amikor az ember valakiről egy portrét megpróbál megtölteni tartalommal, ahhoz nem elég a külseje, sőt én azt mondom, hogy a külső majdnem, hogy másodrangú. S akkor én mindent elolvastam, ülepítettem ezt az egészet..., elkezdtem a szobrot, akkor megint jöttek, nagy hóban, aztán már virágoztak a fák, megint jöttek – nagyon szép dolog egy ilyen – közben a szobor vár, vannak várakozási fázisok és akkor egyszer csak beleköltözik a lélek...” ^[3]
2021-ben ugyancsak a Buda Környéki Televízió örökítette meg a portré készítésének egy fázisát, miközben Gábor Emese elmondja azokat a gondolatokat, amik előzetes felkészülése révén a lélekszobor készítése alapjaként összegződtek. Szó került a kiindulásnál felhasznált egyetlen képről, az eddig ismert Kőrösi-ábrázolások különbségeiről, magáról Kőrösiről, tevékenységéről, a magyar buddhizmussal való kapcsolatáról.
Kőrösi azért indult el, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, miközben megismerkedett a buddhizmussal is, kapcsolódóan több ezzel kapcsolatos írása, fordítása is született. Vagyis sokat köszönhet neki a magyarországi buddhizmus. Jellemző így öltözéke, részben a tibeti évekre figyelemmel a tibeti szerzetesi ruhát viseli, egy egyszerű, köpenyszerű ruhát (a főiskola kérése). Jobbján ugyanakkor egy posztókabátot hord úgy, mint a vándorszékelyek (utalás az erdélyi kiindulásra, székelységére). Tekintete a távolba réved, ami több dolgot jelenthet – ld. a 2:37 perctől. Később pedig rövid ismertető is elhangzik a viaszvesztéses bronzöntés eljárásáról. ^[4]
Végül film a műtermi hangulatról, a lélek születéséről: https://www.youtube.com/watch?v=ycQhrvzTDqs

---