Hiába, az Fb megkerülhetetlen, ma szinte eredendő hírforrás. Így már képet lehet kapni az új, egyedülálló kiállításról. Hívó nevek: Vasarely és Fajó...!
Szemelvény a kiállítás vezérgondolatából: "A HAB legújabb kiállítása egy rendhagyó, vasfüggönyön átívelő művészeti együttműködés történetét mutatja be. Az egyik főszereplő az op-art szupersztárja, a Franciaországba emigrált, magyar születésű Victor Vasarely..., a másik pedig a geometrikus absztrakció modernista hagyományához végletekig hűséges, de a szocialista Magyarországon tevékenykedő Fajó János... Nemcsak osztoztak a modern esztétikai formák világhódító erejének felismerésében, de aktívan tettek is érte: közös munkáik révén olyan műtárgyak születtek (szitanyomatok és multiplikák), amelyek bár a Magyar Népköztársaság határain belül készültek, mégis Vasarely életművének a részei..." Vasarely felvette a harcot "a szovjet érdekszféra megrögzött absztrakcióellenességével", Fajó pedig segített ebben. "...A kiállítás ezt a soha el nem mesélt történetet mondja el, Vasarely és Fajó együtt be nem mutatott alkotásainak segítségével...." ^[2]
Szerencsém volt, a Fajó Alapítvány posztja talált meg, vonzó felvezetéssel: "...A két művész együttműködéséből született sziták, plexi- és fém objektek mellett még nagyon fontos egyedi munkák találhatóak a villa kiállító tereiben és 20 éve nem látott 3 méteres, acél Fajó szobrok a kertben..."^[3]
Szobrok a kertben? Fajó? Menni kell és alkalom is adódott.
A két művész felfogása a közös munkán belül is máshogy alakult. Vasarely "optikai illúziót keltő síkmintázatokat tervezett", míg Fajó geometrikus alkotásai mindig a "síkbeliség és a térbeliség ütköztetéséből jöttek létre..." Elsősorban azok érdekelték, amik két dimenzióban is a térbeliség felé vittek: ld. egymásba hajtások, csúszások, ékelődések.
A kiállításon a cikk-cakk motívum köré rendeződik a bemutatott, Fajó János munkáit érintő anyag, láthatók mind két, mind három dimenzióban. ^[4]

---