Még javában látogatható a kiállítás a Hungarian Art and Business termeiben, amit két nagy művész együttműködésének bemutatására rendeztek. "A HAB legújabb kiállítása egy rendhagyó, vasfüggönyön átívelő művészeti együttműködés történetét mutatja be. Az egyik főszereplő az op-art szupersztárja, a Franciaországba emigrált, magyar születésű Victor Vasarely..., a másik pedig a geometrikus absztrakció modernista hagyományához végletekig hűséges, de a szocialista Magyarországon tevékenykedő Fajó János... Nemcsak osztoztak a modern esztétikai formák világhódító erejének felismerésében, de aktívan tettek is érte: közös munkáik révén olyan műtárgyak születtek (szitanyomatok és multiplikák), amelyek bár a Magyar Népköztársaság határain belül készültek, mégis Vasarely életművének a részei..." Vasarely felvette a harcot "a szovjet érdekszféra megrögzött absztrakcióellenességével", Fajó pedig segített ebben. "...A kiállítás ezt a soha el nem mesélt történetet mondja el, Vasarely és Fajo együtt be nem mutatott alkotásainak segítségével...." ^[1]
A Fajó Alapítvány Fb-posztjában tűnt fel, hogy az együttműködés anyagán kívül láthatók fontos, egyedi munkák is, így: "...20 éve nem látott 3 méteres, acél Fajó szobrok a kertben."^[2] Indultam, amint tehettem.
A két művész felfogása a közös munkán belül is eltért. Vasarely "optikai illúziót keltő síkmintázatokat tervezett", míg Fajó geometrikus alkotásai mindig a "síkbeliség és a térbeliség ütköztetéséből jöttek létre..." Érdeklődésének középpontjában azok álltak, amik két dimenzióban is a térbeliség felé vittek. Példák erre az egymásba hajtások, csúszások, ékelődések.
A kiállításon a cikk-cakk motívum köré rendeződik a Fajó János munkáit érintően bemutatott anyag, amik láthatók mind két, mind három dimenzióban. ^[3]
Utóbbi példái kaptak helyet a kertben, így most egy új, minden korábbitól eltérő Cikk-cakk-variáció jelenhet meg.

---