Mohl Adolf kutatása szerint Lövő már honfoglalás előtt templomos hely lehetett.
Az egykori, romossá vált Szent Márton-templom után épített új templom 1782-83-ban épült, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.
Homlokzatán Szent Anna és Szent József szobrai állnak.
Lapitz Antal soproni kőszobrász munkái 1894-ből valók.^[1]
„Az újszövetségi könyvek semmit nem mondanak Szűz Mária szüleiről, nevüket sem említik. Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták. Az Anna név annyit jelent: kegyelemmel áldott, a Joachim pedig: Isten megvigasztal.
Szent Anna és Szent Joachim ünnepe a 13–14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők – ekkor élénkült fel az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is.” ^[2]
Szent Márton emlékét Lövőn nemcsak a templom harangja őrzi…^[3]

---