Mohl Adolf kutatása szerint Lövő már honfoglalás előtt templomos hely lehetett.
Az egykori, romossá vált Szent Márton-templom után épített új templom 1782-83-ban épült, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.
Homlokzatán Szent Anna és Szent József szobrai állnak.
Lapitz Antal soproni kőszobrász munkái 1894-ből valók.^[1]

Szent József az utazók, ácsok, asztalosok erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, otthonalapítók, családok, árvák, és a jó halál védőszentje. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje.
Kevésbé köztudott, hogy Magyarországot Szent Józsefnek, a Boldogságos Szűz jegyesének, Jézus nevelőatyjának is felajánlották.
Attribútuma, a kezében a szűzi tisztaságot szimbolizáló liliom itt nem ábrázolt.
„Názáretben lakott, de »Dávid házából és nemzetségéből származott« (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között. Még mielőtt a házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, aztán egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye csak feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.”^[2]
„Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel... . Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek.”^[3]
A X. század óta ünnepe március 19. „Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.”^[4]

---