Az esemény, ami októberben néhány napba sürítette a magyar kortárs képzőművészet sava-borsát, az Art Market Budapest kiállítás volt, amin belül nagyszerű ötletként a szobrászat, ezzel együtt a Millenáris Parkban létrehozott szoborpark is része volt. Megjelent itt Magyari Balázs is a most bemutatásra kerülő munkájával.
Érdekes, de talán nem véletlen egybeesés, nyáron, Köveskálon találkoztam másik munkájával, ami az Alkatrész 73 címet viseli. Néhány év és egy számcsavar választja el egymástól a két alkotást.
A szobrász kipróbálta magát "klasszikus" szobrászati műfajban is, ismerjük a keze elól kikerült domborműveket, amikel egyetemi évei alatt pályázott és többször nyert is – ld. a "SOTE Nagyjaink bronzban" gyűjteményt!
Azt tudtam, már diplomamunkája is ilyen hegesztett alkotás volt ( http://oldsite.mke.hu/sites/default/files/res/dip12_magyari_balazs02b.jpg ), tehát 2012-ben már élt a sorozat. A mostani alkotás pedig az ezt megelőző évben készült, kitartása dícséretes.
Magyari Balázs hallgatag ember, bár szeret megmutatkozni minden lehetséges fórumon, így gyakran szerepel kiállításokon.
Amikor viszont valamilyen munkáját készíti és fotót közöl a pillanatnyi állapotról, a poszt szöveges része rendszerint: "Work in progress". És újabb és újabb képek jelennek meg így. Ezt általában egy meghívó, vagy tudósítás váltja fel kiállításra.
Ha az "Alkatrész xx" cím megjelenik, tudni kell – a Káli Art Park bemutatója kapcsán nyilatkozta – "...Ősi idegen civilizációk ihletik munkáimat." ^[1]
Egy 2023. évi önálló kiállításának programajánlójában olvastam – összhangban az előzőekkel – munkáiról: „Szobraiban mintha az univerzum ősi harmóniájának lenyomataira lelnénk. Egy rég letűnt, mégis időtlen földön kívüli civilizáció “tárgyi emlékeiként” is szemlélhetők ezek a műalkotások.
Az embert létezése óta foglalkoztatja saját eredete – de erről igazság szerint csak vallási vagy tudományos köntösbe bújtatott feltételezéseink vannak. Van, aki istennek, van, aki az evolúciónak tulajdonítja az emberi faj létrejöttét. És olyanok is vannak, akik szerint egy ősi, fejlett idegen civilizáció beavatkozásának eredményeként jelent meg a “bölcs ember”. Vajon pálcát törhetünk-e bármelyik felett, vagy mondhatjuk-e, hogy biztosan az egyik vagy a másik az igaz? A művészetnek és a művésznek nem is feladata erre válaszolni. Magyari Balázs fémszobrai mégis egy utazásra hívnak, egy olyan útra, amit akár ezen ősi civilizációval való találkozásként is megélhetünk." ^[2]

---