Vissza kell térni a Nádor utcába, a nehezen megközelíthető, de legalábbis nem könnyen észrevehető díszítményekhez a Vasmű székházán. Az épület jellegzetes és egyedi kovácsoltvas kapuját már bemutattam, de felnézve további "matyóra hajazó vakolatdísz", ill. ezen felül a szakmát képviselő, kőbe faragott kovács és kollégája (azaz két kovács) figurája szépíti a homlokzatot.

Épülettörténet: 1901-ben (ezt az oldalsó, Garibaldi utcai kapu felirata mutatja) a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. építtette budapesti székházaként, illetve – akkori szokás szerint – részint bérháznak. Tehát, a Nádor utcai lépcsőház a székház termeihez vezetett fel, az oldalsó építmények alkották a bérházat.
Az előző évszázad utolsó negyedétől követhető a vasmű előtörténete, ami alapján szükségét érezték egy budapesti székház megépítésének. A "mese" a forrásban részletesen olvasható, ahogy azt Szuhai Barbara kikutatta.

A homlokzaton, a matyó díszítések között közel egyenletesen eloszlatott megjelenítésben két-két kovácsot látunk. Pontosan olyan enyhén zilált szakállú és hajzattal rendelkező mesteremberek, mint amilyet a kapuzat ábrázolásában figyelhettünk meg. De itt teljes testük ki van dolgozva és bármilyen megmunkált izomzattal is rendelkeznek, a szűk helyen kuporogni kényszerűlnek. Egyiküknél újabb kovács-szerszámot figyelhetünk meg.
Egyik képen a matyó motívumok között, az erkély oldalrácsozataként pedig visszaköszönnek a kapu sárkányai – ugyancsak kovácsolt vasból kidolgozva.

---