Hosszú évekig terveztem, hogy meglátogatom az egykori Tivoli (később, az én időmben is Tinódi) filmszínházat, mivel emlékeztem a csodás belső térre és persze mindenek előtt az előtér közepén álló díszkútra. Az intézmény hosszan zárva volt, kút megközelíthetetlen. Több kísérlet és érdeklődés után kiderült, a hely ma már a Capa Kortárs Fotográfiai Központnak ad helyet és már kb. 2017-től látogatható – csak hát addigra belefáradtam és elvesztettem a fonalat.
Tavaly áprilisban mozdultam rá végül a témára, azóta próbálom helyre tenni a látottakat. Annyira nem hasonlít mai kinézete az emlékeim szerinti képre, amit alátámasztott egy könyv illusztrációja (ld. 2. archív képet), nem volt erőm nekikezdeni.
Első körben úgy tűnt, hogy a nagy eltérésért egy 1976-os átépítés lehet a "felelős", de több évszám, ill. az archív fotók némelyikének képaláírása alapján a változás még ez előtt történhetett. ^[1][2] Ám az utolsó, a végső helyreállítás előtti állapot meglepetést tartogatott.
A kezdetekhez visszalépve: ez a szecessziós épület valamikor Ernst Lajos tulajdona vollt. 1909-ben készült az a bérház, amiben múzeuma is helyet kapott és földszintjére előbb kávéházat gondolt létesíteni. Változás: mozi lett. Első körben a tervbe hiba csúszott, a próbavetítésen derült ki, hogy kicsi a terem lejtése. Átépítést követően 1912. december 7-én nyitott a Tivoli mozi, tisztes sajtóvisszhanggal. ^[2]
Az Újság című lap is írt az eseményről: „...káprázatosan elegáns új helyiség nyílik meg szombaton este : a »Tivoli«. A Nagymező-utczai Ernst-palotának földszintjén hétszáz néző legkényelmesebb befogadására, a modern technika minden újításának felhasználásával épült legnagyobb budapesti mozgószínház. Specialitása, ami révén rövidesen közismeretessé lesz : minden helyről egyformán, kitűnően látni....” ^[3]
Továbbiakban a történetbe természetesen belejátszottak a történelmi események, különböző átalakítások, név- és funkcióváltások, ami részletesen olvasható az első két forrásban.
A 2017-es dokumentáció leírja a legutóbb tervezett és szükséges átalakításokat – különös tekintettel a műemlékvédelmi szempontokra, de egyben a tervezett funkció elvárt szempontjaira is. A terv szerinti kiindulás a kb. 1997-re elkészült Tivoli Színház állapota, ahol a 2. forrás szerint eredeti szecessziós minták voltak láthatók. ^[2]
Így tudom elfogadni a We love Budapest 2016-ban publikált fotóit, amik a műemléki helyreállítás előtti képet mutatják. Itt visszaköszön az eredeti színvilág is. ^[4]
Végülis a leginkább megmaradt, korhű elem a kút, amit restauráltak – lényegét tekintve talán nem is változott.
Ma is a "középpilléren" áll, az előtér belső tere felé nyúlik, elől félköríves medencével, ornamentális díszítéssel. Kétoldalán egy-egy delfinre támaszkodó, picit testes fiú, ember és állat színe az eredeti állapot szerinti arany. A középen magasodó oszlop (középpillér) megőrizte mintázatát, de elvesztette színezését. Mindezt a fehérre festett falfelületek veszik körül, itt-ott kb. nyomokban megmaradt korábbi díszítményekkel, vagy azok maradványaival. Terveim szerint ezekre még visszatérek.

---