Az 1860-ban alakult 69. gyalogezred a kiegyezés után a császári és királyi, azaz közös hadseregbe tartozott. A 69-eseket 1915-től ezredtulajdonosukról Hindenburg bakák néven ismerték. Fejérből, valamint Tolna és Esztergom 2-2 járásából sorozták őket.

A volt császári és királyi 69-es, Hindenburg vezértábornagy nevét viselő gyalogezred emlékműve az 1918. évi montellói csata évfordulójára készült. Az életnagyságú szobrot a balatoni műút átépítése miatt helyezték át a térre. Ekkor találták meg a szobor alatt az ezred naplóját, a csata leírását, és az áldozatok - mintegy 3600 fős - névsorát.

Ahogy látom, a 2010 novemberi képen még nem látható a Hindenburg dombormű, ami az én fotómon most 2013 március látható.

A 69-es gyalogezred hőseinek emlékművét 1931. június 14-én avatták fel. Eredetileg a mostani gyalogátkelőhely helyén állt, és pont az ellenkező irányba nézett.

A szobor avatásán Hindenburg vezértábornagyot a német nagykövet képviselte, a magyar kormány részéről Károlyi Gyula külügyminiszter volt jelen. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, Lukachich Géza táborszernagy, Lueb Nándor vezérőragy, dr. Klausz György nagyprépost, gróf Széchényi Viktor főispán, dr. Havranek József alispán, dr. Simon Sándor helyettes polgármester, Csitáry G. Emil főjegyző, Csikós Andor bankigazgató, dr. Kepessy János közjegyző.

József királyi herceg érkezését kürtjel jelezte. A dalkör előadásában elhangzott a Hiszekegy, ezt követően Kiss Ferenc, az ezred egykori tartalékos tisztje, a Nemzeti Színház színésze szavalatát – vitéz Somogyvári Gyula prológját – hallhatták a jelenlévők. József királyi herceg, az ezred hadosztályának volt parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Beszédében kifejtette mindazt, ami a 69-esekkel a tölgyesi szorosig történt. A 69-esek közöl kerültek ki a háború első halottai a szerb határon. Legdicsőbb csatájukat az olasz fronton vívták Montellónál, ahol elfoglalták a magaslatot, miközben az ezred elvesztette katonáinak felét. Mivel támogatást nem kaptak, fel kellett adniuk a harcot. A beszédet követően elhelyezték a koszorúkat, a város koszorúját beszéd kíséretében dr. Simon Sándor helyettes polgármester helyezte el, a vármegye nevében dr. Havranek József alispán koszorúzott. Az ünnepség végén a Szent István-teremben díszebédet tartottak.

Az alkotás két ízben helyzeték át, először 1940-ben a balatoni műút építése kapcsán, ekkor a megromlott állapotú emlékművet lebontották, és 1941-ben a szobrot megfordítva helyezték vissza helyére. Később 1975-ben a megnövekedett forgalom miatt mozdították el újra az emlékművet, ekkor találták meg az ezred naplóját a talapzatban. A leleteket konzerválták, és így helyezték vissza a talapzatba, kiegészítve korabeli iratokkal.

A talapzat két oldalán az ezred csatáinak helyszínei, a talapzat hátoldalán az alábbi felirat olvasható:
„Az 1914-1918 évi világháborúban elesett sok ezer bajtársa, és dicső ezredük örök emlékezetére emelte a volt cs. és kir. 69. Hindenburg tábornagy nevét viselő gyalogezred tisztikara és legénysége.
Az ezred alakult Lombardiában 1860. február 1. megszűnt 1918. november 1.
De ha hív a haza, újból élni fog!”

A talapzat elején található Hindenburgot ábrázoló domborművet 1949-ben távolították el, melyet Kocsis Balázs szobrász-restaurátor pótolt 2010 őszén.

---