Az eredeti 1917-ben készült emlékművet Erdélyi István őrmester tervezte, Herman Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő honvéd faragta. Mindannyian a 82. Székely Gyalogezredben szolgáltak, és az Ojtozi szoros védelmében hősiesen helytálló bajtársaik emlékére készítették a kompozíciót. Cserfából készült és odaszögezett acélpikkelyek borították, ezért kapta a Vasszékely nevet. Az emlékmű talapzatára négy felirat került, égtájak szerint:
Észak: „Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok".
Nyugat: „A trón s a haza védelmében vassá válik a székely, s hősi, csodás tettét hirdeti a hon s a világ."
Dél: „Magyar testvéreink, ne féljetek, míg napkeletnél állanak a székelyek."
Kelet: „Ojtuznál, Volhina síkjain, s ott lenn Doberdón, ismeri az ellenség a puskatusom."
1919-ben a bevonuló román katonák ledöntötték és megsemmisítették.
„Az 1918-ban bevonuló román csapatoktól a Vas-Székelyt semmilyen nemzetközi egyezmény nem tudta megvédeni. A kijárási tilalom leple alatt 1919 februárjában ismeretlenek lefűrészelték a puskáját, mely Ojtozra emlékeztetett. Később egy koporsót helyeztek rá, majd reggel a román katonák felpofozták azokat a diákokat, akik ezt levették a szoborról. Február 9-én aztán ledöntötték a szobrot talapzatáról és puskalövésekkel szimbolikusan kivégezték, majd a helybéliekkel feldaraboltatták. A tisztek vacsoráját, a történet szerint, ezen főzték meg aznap.” – írja a http://bardi.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=19&p=2380
1941-ben rövid ideig a megmaradt talapzatra kopjafát állítottak, majd ez is eltűnt és az üres talapzat a veteránok emlékező helye volt.
A kilencvenes években pályázatot írtak ki a helyreállításra, amelyet Szabó János helyi szobrászművész nyert meg, és az ő általa megformált 260 cm magas bronzszobrot avatták fel 2000. március 15-én.

---

Íme egy archív fotó az eredeti Vasszékely szoborról. Ha hinni lehet a képen olvasható kézírásnak, akkor 1917. december 8-án avatták fel.