A kút alakjai: Árpád kori vitéz (az oszlopon), Szent Adalbert vértanú - az első jelentősebb hittérítő -, Boldog Asztrik kalocsai érsek a Szent Koronával, Szent Gellért csanádi püspök - Szent Imre nevelője - és Boldog Mór pécsi püspök.

1929-ben Bory Jenő a Püspök-kút szobraiért, a püspökök megalkotásáért Ipolyi Arnold díjat kapott. A Püspök-kút tervezése, a rajta elhelyezendő püspökök szobra a korabeli sajtóban viták sorát váltották ki. Bory 1930. február 12-én az egyik helyi lapban a kétkedő hozzászólóknak megválaszolta, hogy melyik püspök miért kapott helyet az alkotáson: Asztrik a római katolikus anyaszentegyházat, a királyság támaszát, Gellért a vértanú anyaszentegyházat, Mór az oktató anyaszentegyházat, Adalbert pedig a térítő anyaszentegyházat jelképezi. A kutat 1928. június 19-én állították fel, de ekkor még vita folyt arról, hogy a tetején látható vitéz milyen irányba nézzen. A kút avatására nem terveztek külön ünnepséget, de június 23-án este a 3. számú honvédgyalogezred zenekara térzenét adott a téren, majd pontban kilenc órakor megszólaltak a Székesegyház harangjai, kigyúltak a kút fényei, és csörgedezve megindult a víz (egy villanymotor hajtotta).

A Püspök-kút 1928-as felállítását követően nem sokáig, mindössze 9 évig állt eredeti helyén. 1937-ben lebontották, mivel eredetileg helyére szánták Sidló Ferenc Szent István szobrát. A Püspök-kút elhelyezésre került a vasútállomás előtti térre, és a háború után eltávolították róla a püspökök szobrait. Szerencsére a múzeumban megőrizték az alkotásokat. 1972. júliusában került a kút a jelenlegi helyére.

A kút magyar vitéz szobra, és a négy bencés püspök: Szent Adalbert vértanú, hittérítő, Boldog Mór pécsi püspök, Szent Gellért csanádi püspök, Boldog Asztrik pécsváradi apát, kalocsai érsek szobra mellett a vitéz alatt a barokk oszlopfőn a négy evangélista szimbólumai láthatóak: Máté (angyal), Márk (oroszlán), Lukács (bika), János (sas).

A püspök szobrok 115 cm magasak, a vitéz 250 cm, a mészkő építészeti rész 400*400*500 cm.

A bronz szobrok öntését Bory Pál – Bory Jenő testvére – Királysori műhelyében végezték. A kút több, mint egy évig készült, a szobrok öntésén tíz ember dolgozott. A gipsz minták viaszba átformálását Vagyóczky Ferenc, a Képzőművészeti Főiskola kerámia műhelyének vezetője végezte, a nyers öntés cizellálását pedig Szőllősy János, valamint Ircsik Elemér és Szukon Antal végezte.

A vitéz gipsz vázlata (60 cm), Szent Gellért, Szent Adalbert (130 cm), Boldog Mór (115 cm), Boldog Asztrik (120 cm) gipsz változata a Bory várban látható.

Források:
Kegyelmet a püspökkútnak - In: Fejérmegyei Napló. 1937. március 26. 6. o.
Felállítják a Püspök-kutat. - In Fejér Megyei Hírlap 1972. május 23. 8. o.
Felállították Bory Jenő 'Püspök kút' című szoborkompozícióját a Piac téren a hajdani várfal előtt. - In: Fejér Megyei Hírlap 1972. július 30. 12. o.
Magony Imre: Székesfehérvár szobrai, Ma Kiadó, 2004. 69.-70. o.
Magony Imre: Bory Jenő, Lénia 2 Reklám és Médiaügynökség Kft., Székesfehérvár, 2010. 74-76. o.