Dilemmában voltam a szobor nevének megadásánál. Talán fél éve még I. – II. világháborús emlékmű nevet adtam volna, de ebből sok van, ezen túl: számomra egyre zavaróbb az ilyen eredeti funkciót megváltoztató, tartalom „bővítő-kiterjesztő” kiegészítés, ami bizony sok-sok esetben tapasztalható kis hazánkban, és valami furcsa takarékosságra vall.

Lehet, hogy jellemzőbb ennek a szobornak a madara, különösen arra tekintettel, hogy vannak irányzatok, amelyek szívesen számolgatják a turulos szobrokat.
Hát, íme egy.

Nem könnyű megtalálni – nem csak a hóesésé miatt. A templom, - melynek udvarából közterületre kihasított beugróban áll a szobor – mint építmény nagyon alacsony, (bár dombon áll) nem jellegzetes. Távolról nem nagyon fölfedezhető. Tehát oda kell menni. Ezen túl, ha oda is érünk és rossz oldalról érkezünk, nagyon könnyen elmehetünk mellette, tekintve, hogy három oldalról a szobor elkerített térben áll. (Emiatt – a hóban könnyen megállapítható - a szobor környékét meg is illetik.)

Mint emlékmű: eredetileg az I. világháború áldozatainak emlékére épült. Újólag kényelmesnek tetszik megtoldani a tartalmát a II. világháború hőseinek emlékét szolgáló kiegészítéssel. Ennél a szobornál ezt egyenesen stílusában is hasonló és az eredeti fölíratot kiegészítő módon teszik, ami félrevezető a felületes szemlélőnek.