A szobor eltávolítása ellen a helyi román intelligencia tiltakozott. (Lásd az erről szóló jelentést a bukaresti Nemzeti Levéltár Direcția Generală a Poliției fondjának 8/1919 dossziéjában a 240. dokumentumot.)
1924-ben egy a karánsebesi önkéntes tűzoltók raktárában végzett katonai ellenőrzés felfedezte az ott őrzött 2,75 m magas bronzszobrot. A hadsereg Bukarestbe akarta szállíttatni és beolvasztani, illetve később ebből a bronzból akarták felállítani I. Ferdinánd szobrát ugyanarra a talapzatra. A városvezetés ezt különböző módszerekkel elszabotálta. Előbb időt húztak, de 1930-ban az akkor működő interimár bizottság határozatban mondta ki, hogy a város nem mond le a szoborról, ami különleges művészi érték, hiszen Fadrusz tervezte és Rollinger kivitelezte. A megyei levéltárban az Orasul Caransebeș fondban a 14/1924-29 dossziéban egy ezt megerősítő 1931-es tanácsi határozat az utolsó dokumentum a szoborra vonatkozóan. Ezek szerint ekkor még a tűzoltószertárban volt.
A dossziéban találhatók helyszínrajzok és a talapzat különböző metszeti vázlatai 1928-ból, valamint a tervezett I. Ferdinánd szobor mintájául szolgáló alkotásról készített fotó kivágata. Az adatokat az ERC Nepostrans projekt keretében tártuk fel. www.1918local.eu