Vigh Tamás
A napokban (2010. szeptember 18-án), 84 éves korában elhunyt szobrászművészről mostanában több nekrológot láthatunk az interneten. Ezért nem is vállalkozok egy hasonló megírására.
Itt a szoborlapon, mi úgy érzem megtettük már a magunkét; bemutattuk szinte a teljes életművet. Tizennyolc feltöltőtől 49 alkotása látható jelenleg az oldalon. Minden fontos műalkotását meg tud nézni így az érdeklődő. Sokan foglalkoztunk tehát eddig is Vigh Tamás művészetével, mert domborművei, szobrai, és emlékművei izgalmasak, formabontóak.
https://www.kozterkep.hu/alkoto/1763_Vigh%20Tam%C3%A1s
Összegyűjtöttem a még be nem mutatott alkotások listáját. A szöveg végén lehet majd olvasni.
Én most inkább a pályája kezdeteiről, és a Debrecenben látható alkotásairól szeretnék írni.
Különben is, a Vekerdi László által a szobrászról (1983-ban) írt könyvében így vall erről ő maga:
”…az életrajzi adatok teljesen lényegtelenek, csak a mű számít, azt kell megérteni.”
Édesanyja egyedül nevelte három gyermekét 1937 óta. Középiskoláit nem fejezhette be. Már a második világháború alatt gyári munkás lett. Először Újpesten a hajógyárban, majd a Ganz Vagongyárban dolgozott. Ez utóbbi helyre csak azért ment át, mert ott művészeti oktatás is folyt. Gyermekfejjel eldöntötte, hogy szobrász, vagy mélytengeri hajós lesz.
1946-ban Medgyessy Ferenc tanácsára felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, és az ő javaslatára választotta mesteréül Ferenczy Bénit.
A Vagongyárban péntek délutántól hétfő reggelig dolgozott, a hét többi napján főiskolára járt. Munkahelye így segítette az ifjú művészpalántát. 1947 tavaszán államosították az üzemet, és így ez a kedvezménye megszűnt.
Az 1951-ben készült diplomamunkájára, az Éneklő fiatalokra rögtön felfigyelt a szakma. https://www.kozterkep.hu/228_eneklo_fiatalok_szobra_budapest_vigh_tamas_1954.html?l&nr=1
A Kecskéket, melyet 1954-ben alkotott, ezekkel a szavakkal dicsérte meg mestere: „…Kitűnő munka. De már elég a kitűnő munkákból. Most már valami olyasmit kell csinálni, ami nem tetszik senkinek, csak nekünk.”
https://www.kozterkep.hu/2342_kecske_gidaval_szobor_budapest_vigh_tamas_1958.html?l&nr=1
Szinte töretlenül ívelt a pályája felfelé; a kor nehézségei mellett is kapott megbízásokat, megrendeléseket a hatvanas, és hetvenes években is. A hetvenes években sok portrészobrot készített közterekre, és mellette az éremművészetben is tudott újat mutatni. Akkoriban évenként volt önálló kiállítása. 1977-ben egy gyűjteményes is Tihanyban. 1978-ban Kossuth-díjat kapott.
Pályájának indulásakor három alkotás elhelyezésére adott lehetőséget a szobrásznak Debrecen. A három mű 1960 és 1965 között készült el, jóllehet az utolsót csak 1967-ben helyezték el az Agrártudományi Egyetem falán.
Ezen a három alkotáson is jól megfigyelhető az útját kereső, kísérletező alkotó sokszínűsége.
A Bőség nőalakjainak vaskossága nekem Medgyessy, és mestere, Ferenczy Béni szobrait idézik. 1960-ban a városközpontban, a Csokonai Színház közelében elhelyezett női aktokat azonban alig egy évvel később át kellett helyeznie a városnak. A fiatalok tréfáinak addig kitett szobor (felöltöztették, melltartót adtak rájuk) így került a Nagyerdőre, a Csónakázó tó elé. Egy nagy tér közepén, jól látható helyen áll azóta, és itt a szállodák, fürdők közvetlen közelében úgy tűnik jó helyre került az alkotás. Már nem ütközik meg senki a kettős női akton. https://www.kozterkep.hu/3844_boseg_debrecen_vigh_tamas_1960.html?l&nr=1
1963-ban az orvosi egyetem akkori új kollégiuma előtt állították fel a szakirodalomban szinte sehol nem szereplő Nyújtózkodó nő szobrát. Ez a Klinika leghátsó épülete ma is. Ameddig nem kezdtem el a szobrokat fotózni, soha nem láttam, hiába jártam számtalanszor a területen. https://www.kozterkep.hu/7797_nyujtozkodo_no_debrecen_vigh_tamas_1962.html
A művet nem tartják a legsikerültebb alkotásának, pedig a különös testtartásban térdelő-nyújtózkodó nőalak a maga leegyszerűsített formáival már előrevetít valamit a későbbi alkotásaiból.
Ennek a végletekig való egyszerűsítésnek egy gyönyörű példája a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának földszinti aulájában látható Magvető című alkotása.
Képzeljetek el egy tágas, nagy belmagasságú aulát, amelyiknek a csillogó-villogó fekete gránittal burkolt falain, annak végében, a hatalmas térhez mérten mégiscsak kicsi (220x550 cm), hófehér haraszti mészkőből készült reliefet!
Még a debreceni szobrokról sokat fanyalgó művészeti író is így fogalmaz:
”Vigh Tamás Magvetője úgy hinti a magot, hogy elhisszük: az egész élet belőle fakad, az ő keze intésére : ő maga a termőföld, a gabona, s a termés- ugyanakkor a teremtés, a fenntartás, a művelés istenasszonya. A nézőnek nem gondolkodnia kell e mű előtt, hanem átérezni jelképes, katartikus szépségét.”
A Debrecenben látható három műve tehát szinte útjelzői korai stílusváltásának. Annak bizonyítékai, hogyan jut el egy szobrász a klasszikus nőideáltól az absztrakt ábrázoláshoz.
https://www.kozterkep.hu/3712_magveto_debrecen_vigh_tamas_1965.html?l&nr=1
Az elmúlt napokban végignézegettem a szobrász nálunk látható alkotásainak sorát. Látható, nyomon követhető az a kísérletező kedv, az az anyaghasználati sokszínűség, amely munkásságát jellemezte. Ugyanolyan komoly feladatnak tartotta egy-egy domborműves emléktábla igényes megformálását, mint egy portré-mellszoborét, vagy egy emlékműét.
A Kortárs magyar művészeti lexikon még a következőképp fogalmaz: 'Sajnos merész elképzelései közül kettőt, talán a két legjellemzőbbet – a Vásárhelyi Pál-emlékművet (1967), illetve a Székesfehérvárra szánt Életfáját (1971)- nem engedték megvalósítani. '
A magyar szobrászat szerencséjére ez a mondat ma már aktualitását vesztette, hisz mind a két mű látható köztéren. Igaz, a Fehérvárra szánt Életfa ma Visegrádon áll. https://www.kozterkep.hu/6675_eletfa_visegrad_vigh_tamas_2009.html
A Tiszalökön álló egykori Vásárhelyi emlékmű pedig Tisza szabályozási emlékmű néven hirdeti a szobrászművész nagyságát. A kor szépségeihez tartozik, hogy ez utóbbi emlékművet ugyanaz a hivatal állíttatta fel 2007-ben, mely 1968-ban a megbízást visszavonta , visszavonatta a Lektorátussal. Majd negyven éven át két külön műalkotásként tartották számon a kismintában megmaradt emlékműtervet. Alföld népe, és a Magyar mérnök a reformkorban című alkotások ma nagy méretben ott állnak Tiszalökön, a Tisza partján.
https://www.kozterkep.hu/3661_tisza_szabalyozas_emlekmu_tiszalok_vigh_tamas_2007.html
Talán így lett kerek, ezeknek a műveknek a felállításával az életmű.
És akkor a szöveg elején ígért lista, a még ránk váró feladatról, vagyis a még nem fotózott, vagy nem látható alkotásokról. Csak címszavakban, akit érdekel, ha részt szeretne vállalni a teljes életmű feltérképezésében, nálam megvannak a pontos helyszínek.
1967: Vásárhelyi Pál (Budapest, V. kerület, Országos Vízügyi Hivatal)
1972: Kodály Zoltán (Baja, Zeneiskola)
1976: Petőfi Sándor (Weimar)
1976: Benedikt Ottó (Budapest XI. kerület)
1979: Dr. Szőnyi Tibor (Vác, Kórház)
1980: Vermes László (Ajka, Műv. Ház)
1990: Vermes Miklós emléktábla (Budapest VII. kerület)
2001: Csontváry (Budapest, VII. kerület)
2001: Schéner Mihály (Békéscsaba, S. M. Múzeum)
2003: Petőfi Sándor (Peking)
Irodalom:
Vekerdi László - Vigh Tamás: Vigh Tamás (Corvina Műterem sorozat, 1983)
Kortárs magyar művészeti lexikon, (2001)
Wehner Tibor: Modern magyar szobrászat 1945-2010
Déri Múzeum évkönyve, 1971
Művészeti lexikon, IV. kötet (688. p.)
A napokban megjelent hírek, nekrológok:
http://hvg.hu/kultura/20100920_vigh_tamas_szobraszmuvesz_meghalt
http://index.hu/kultur/klassz/2010/09/20/elhunyt_vigh_tamas_szobrasz/
Itt a szoborlapon, mi úgy érzem megtettük már a magunkét; bemutattuk szinte a teljes életművet. Tizennyolc feltöltőtől 49 alkotása látható jelenleg az oldalon. Minden fontos műalkotását meg tud nézni így az érdeklődő. Sokan foglalkoztunk tehát eddig is Vigh Tamás művészetével, mert domborművei, szobrai, és emlékművei izgalmasak, formabontóak.
https://www.kozterkep.hu/alkoto/1763_Vigh%20Tam%C3%A1s
Összegyűjtöttem a még be nem mutatott alkotások listáját. A szöveg végén lehet majd olvasni.
Én most inkább a pályája kezdeteiről, és a Debrecenben látható alkotásairól szeretnék írni.
Különben is, a Vekerdi László által a szobrászról (1983-ban) írt könyvében így vall erről ő maga:
”…az életrajzi adatok teljesen lényegtelenek, csak a mű számít, azt kell megérteni.”
Édesanyja egyedül nevelte három gyermekét 1937 óta. Középiskoláit nem fejezhette be. Már a második világháború alatt gyári munkás lett. Először Újpesten a hajógyárban, majd a Ganz Vagongyárban dolgozott. Ez utóbbi helyre csak azért ment át, mert ott művészeti oktatás is folyt. Gyermekfejjel eldöntötte, hogy szobrász, vagy mélytengeri hajós lesz.
1946-ban Medgyessy Ferenc tanácsára felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, és az ő javaslatára választotta mesteréül Ferenczy Bénit.
A Vagongyárban péntek délutántól hétfő reggelig dolgozott, a hét többi napján főiskolára járt. Munkahelye így segítette az ifjú művészpalántát. 1947 tavaszán államosították az üzemet, és így ez a kedvezménye megszűnt.
Az 1951-ben készült diplomamunkájára, az Éneklő fiatalokra rögtön felfigyelt a szakma. https://www.kozterkep.hu/228_eneklo_fiatalok_szobra_budapest_vigh_tamas_1954.html?l&nr=1
A Kecskéket, melyet 1954-ben alkotott, ezekkel a szavakkal dicsérte meg mestere: „…Kitűnő munka. De már elég a kitűnő munkákból. Most már valami olyasmit kell csinálni, ami nem tetszik senkinek, csak nekünk.”
https://www.kozterkep.hu/2342_kecske_gidaval_szobor_budapest_vigh_tamas_1958.html?l&nr=1
Szinte töretlenül ívelt a pályája felfelé; a kor nehézségei mellett is kapott megbízásokat, megrendeléseket a hatvanas, és hetvenes években is. A hetvenes években sok portrészobrot készített közterekre, és mellette az éremművészetben is tudott újat mutatni. Akkoriban évenként volt önálló kiállítása. 1977-ben egy gyűjteményes is Tihanyban. 1978-ban Kossuth-díjat kapott.
Pályájának indulásakor három alkotás elhelyezésére adott lehetőséget a szobrásznak Debrecen. A három mű 1960 és 1965 között készült el, jóllehet az utolsót csak 1967-ben helyezték el az Agrártudományi Egyetem falán.
Ezen a három alkotáson is jól megfigyelhető az útját kereső, kísérletező alkotó sokszínűsége.
A Bőség nőalakjainak vaskossága nekem Medgyessy, és mestere, Ferenczy Béni szobrait idézik. 1960-ban a városközpontban, a Csokonai Színház közelében elhelyezett női aktokat azonban alig egy évvel később át kellett helyeznie a városnak. A fiatalok tréfáinak addig kitett szobor (felöltöztették, melltartót adtak rájuk) így került a Nagyerdőre, a Csónakázó tó elé. Egy nagy tér közepén, jól látható helyen áll azóta, és itt a szállodák, fürdők közvetlen közelében úgy tűnik jó helyre került az alkotás. Már nem ütközik meg senki a kettős női akton. https://www.kozterkep.hu/3844_boseg_debrecen_vigh_tamas_1960.html?l&nr=1
1963-ban az orvosi egyetem akkori új kollégiuma előtt állították fel a szakirodalomban szinte sehol nem szereplő Nyújtózkodó nő szobrát. Ez a Klinika leghátsó épülete ma is. Ameddig nem kezdtem el a szobrokat fotózni, soha nem láttam, hiába jártam számtalanszor a területen. https://www.kozterkep.hu/7797_nyujtozkodo_no_debrecen_vigh_tamas_1962.html
A művet nem tartják a legsikerültebb alkotásának, pedig a különös testtartásban térdelő-nyújtózkodó nőalak a maga leegyszerűsített formáival már előrevetít valamit a későbbi alkotásaiból.
Ennek a végletekig való egyszerűsítésnek egy gyönyörű példája a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának földszinti aulájában látható Magvető című alkotása.
Képzeljetek el egy tágas, nagy belmagasságú aulát, amelyiknek a csillogó-villogó fekete gránittal burkolt falain, annak végében, a hatalmas térhez mérten mégiscsak kicsi (220x550 cm), hófehér haraszti mészkőből készült reliefet!
Még a debreceni szobrokról sokat fanyalgó művészeti író is így fogalmaz:
”Vigh Tamás Magvetője úgy hinti a magot, hogy elhisszük: az egész élet belőle fakad, az ő keze intésére : ő maga a termőföld, a gabona, s a termés- ugyanakkor a teremtés, a fenntartás, a művelés istenasszonya. A nézőnek nem gondolkodnia kell e mű előtt, hanem átérezni jelképes, katartikus szépségét.”
A Debrecenben látható három műve tehát szinte útjelzői korai stílusváltásának. Annak bizonyítékai, hogyan jut el egy szobrász a klasszikus nőideáltól az absztrakt ábrázoláshoz.
https://www.kozterkep.hu/3712_magveto_debrecen_vigh_tamas_1965.html?l&nr=1
Az elmúlt napokban végignézegettem a szobrász nálunk látható alkotásainak sorát. Látható, nyomon követhető az a kísérletező kedv, az az anyaghasználati sokszínűség, amely munkásságát jellemezte. Ugyanolyan komoly feladatnak tartotta egy-egy domborműves emléktábla igényes megformálását, mint egy portré-mellszoborét, vagy egy emlékműét.
A Kortárs magyar művészeti lexikon még a következőképp fogalmaz: 'Sajnos merész elképzelései közül kettőt, talán a két legjellemzőbbet – a Vásárhelyi Pál-emlékművet (1967), illetve a Székesfehérvárra szánt Életfáját (1971)- nem engedték megvalósítani. '
A magyar szobrászat szerencséjére ez a mondat ma már aktualitását vesztette, hisz mind a két mű látható köztéren. Igaz, a Fehérvárra szánt Életfa ma Visegrádon áll. https://www.kozterkep.hu/6675_eletfa_visegrad_vigh_tamas_2009.html
A Tiszalökön álló egykori Vásárhelyi emlékmű pedig Tisza szabályozási emlékmű néven hirdeti a szobrászművész nagyságát. A kor szépségeihez tartozik, hogy ez utóbbi emlékművet ugyanaz a hivatal állíttatta fel 2007-ben, mely 1968-ban a megbízást visszavonta , visszavonatta a Lektorátussal. Majd negyven éven át két külön műalkotásként tartották számon a kismintában megmaradt emlékműtervet. Alföld népe, és a Magyar mérnök a reformkorban című alkotások ma nagy méretben ott állnak Tiszalökön, a Tisza partján.
https://www.kozterkep.hu/3661_tisza_szabalyozas_emlekmu_tiszalok_vigh_tamas_2007.html
Talán így lett kerek, ezeknek a műveknek a felállításával az életmű.
És akkor a szöveg elején ígért lista, a még ránk váró feladatról, vagyis a még nem fotózott, vagy nem látható alkotásokról. Csak címszavakban, akit érdekel, ha részt szeretne vállalni a teljes életmű feltérképezésében, nálam megvannak a pontos helyszínek.
1967: Vásárhelyi Pál (Budapest, V. kerület, Országos Vízügyi Hivatal)
1972: Kodály Zoltán (Baja, Zeneiskola)
1976: Petőfi Sándor (Weimar)
1976: Benedikt Ottó (Budapest XI. kerület)
1979: Dr. Szőnyi Tibor (Vác, Kórház)
1980: Vermes László (Ajka, Műv. Ház)
1990: Vermes Miklós emléktábla (Budapest VII. kerület)
2001: Csontváry (Budapest, VII. kerület)
2001: Schéner Mihály (Békéscsaba, S. M. Múzeum)
2003: Petőfi Sándor (Peking)
Irodalom:
Vekerdi László - Vigh Tamás: Vigh Tamás (Corvina Műterem sorozat, 1983)
Kortárs magyar művészeti lexikon, (2001)
Wehner Tibor: Modern magyar szobrászat 1945-2010
Déri Múzeum évkönyve, 1971
Művészeti lexikon, IV. kötet (688. p.)
A napokban megjelent hírek, nekrológok:
http://hvg.hu/kultura/20100920_vigh_tamas_szobraszmuvesz_meghalt
http://index.hu/kultur/klassz/2010/09/20/elhunyt_vigh_tamas_szobrasz/
Bejegyzés megtekintés:
Kapcsolt műlapok
