Gyurcsek Ferenc
EGY MODERN SZAMURÁJ
Szelevényen találkoztam először Gyurcsek Ferenc művével, egy árvízi emlékmű formájában. Meg sem akartam nézni közelebbről, de mivel zsákutcába kerültünk kénytelen voltam mégis körbejárni. Aztán Zánkára tévedve láttam meg a Jakobinus rózsát, és tulajdonképpen ez volt az igazi felfedezés, ami felkeltette az érdeklődésemet egy olyan szobrászművész iránt, aki láthatóan gyökeresen eltérő szemlélettel alkotja műveit, mint amit idáig megismertem. Ezután kezdtem keresgélni először a Szoborlapon, aztán az interneten, és végül Martfűn, ahol a legtöbb Gyurcsek-alkotás található.
Itt láttam meg Dózsa György körbenéző alakját, aztán a száguldó lovas szamurájt, az elmosódó elemekből kifaragott, kőbezárt sebességet, a megfagyott mozdulatok téridőbe komponált haiku monológját. Aztán áthaladtam az időkapun, ami egy olyan Millenniumi-emlékmű, amely nemcsak az elmúlt ezer évet, hanem az egész világidőt tekeri bele a spiráljába, az Ősrobbanástól kezdve a szörnyűséges Apokalipszisig bezárólag.
Ezek után nem csoda, hogy érdekelni kezdett az ember, aki ilyen művek alkotására képes, akinek ilyen vizuális emlékezete van.
Budapesten született, 1942. november 6-án. Egyszerű proletár családból származott, rajztehetségét apjától örökölte, aki tetőfedő volt. A család folyamatos vándorlása miatt a nyolc általánost kilenc iskolában végezte el. 1957-től a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult. Eredetileg grafikusnak készült, aztán Somogyi József inspirálására a szobrászatot választotta. Ez a habitusához is jobban illett, mert a szobrászok munkájának eredménye közelebb állt a fizikai valósághoz. Ezen kívül volt még egy nem elhanyagolható indok, a szobrászok szebb modellek után dolgozhattak, mint a grafikusok. A középiskola elvégzése után, apja balesete miatt anyagi nehézségei támadtak, és díszítőszobrász munkát kellett vállalnia. Dolgozott az újjáépülő Nagykörút épületein, a Fertődi kastélyon és a Vidámpark díszítő elemein. A négy évig tartó kalandos restaurátori munkák során megismerkedett rengeteg emberrel és különböző technikákkal. 1963-ban kezdte meg a tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol ismét Somogyi József lett a tanára. 1968-ban Európán forradalmi hullám söpört végig, amit a magyar diákok is megéreztek. Gyurcsek Ferenc azok közé tartozott (voltunk egy páran), akik elhitték, amit az iskolában tanultak, komolyan vették, amit filozófiából és művészettörténetből tanultak, és ezért majdnem kirúgták a főiskoláról baloldali elhajlása miatt.
A főiskoláról kikerülve világmegváltó gondolatokkal indult a pályára. Közterületre olyan modern szobrok elkészítésére vágyott, amelyek a díszítő funkciójukon felül, a modern szobrászat eszközeivel, egy igazságos rend létrehozásának eszmeiségét hordozzák. Az évek során azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy rajta kívül ezt már senki nem veszi komolyan, és „elvtársak” már régen nem ezen fáradoznak, hanem a saját pecsenyéjüket sütögetik. Ennek ellenére sokáig kitartott utópista elképzelései mellett. (Voltunk egy páran). Formailag Constantin Meunier „Kikötőmunkás” című expresszív szobrát tartotta iránymutatónak, amiről a diplomamunkáját is írta.
Olaszországi tanulmányútján Rómában megismerkedett a futurizmussal, és ez újabb változást hozott művészi felfogásában. Ezért sokan elítélték és megszólták, jobb oldali elhajlónak bélyegezve. Egy országos Dózsa-pályázatra, szakítva minden korábbi gondolattal, elkészítette a „Parasztlázadás” című sokfejű, soklábú, futurista eszközöket felhasználó, expresszionista alkotását. Ettől fogva a termékeny pillanat koncepciója helyett, egy új, huszadik századi modern ábrázoló művészet felé fordult, amely megpróbálja valamilyen formában a mozgást és az időt belevonni, belesűríteni a kompozícióba.
Alkotóereje teljében bekövetkezett rendszerváltás újabb törést jelentett a művészi életútja folyamán. „Néhányunknak” szembe kellett néznünk azzal a kínos ténnyel (voltunk egy páran), hogy amit eddig egy komoly és felemelő eszmének tartottunk, hazug és álszent szemfényvesztés volt, és „néhányunkon” kívül ezt már szinte mindenki régóta tudta.
Igaz ugyan, hogy a köztéri szobrainak nagy része a helyén maradt, mivel már eleve eltérő felfogásban készültek, ennek ellenére elment a nagyvilágba szerencsét próbálni. Türkmenisztán, Görögország, Ausztria, Németország közterületeire készített emlékműveket, kereste a helyét, mindenütt talált munkát, anyagilag elismerték. Visszatérve elhatározta, hogy mártírok helyett, ezután a győztesek szobrait és hősök emlékműveit fogja elkészíteni, és a jeligés pályázatokon sikeres eredményeket ért el. Martfűn telepedett le, ahol felállították Szent Isvánról készített szobrát, az 1848-as és a Millenniumi-emlékművét.
Gyurcsek Ferenc nem modellek után dolgozik, hanem a vizuális emlékezetében rögzített természeti formákat használja fel a műveihez. A kelléktárában rögzített elemeket komponálja bele az alkotásaiba. Érdeklődése utóbbi időben a lovasszobor dinamikus, vágtató változatának plasztikai ábrázolása felé terelődött. A ló, ősidők óta a szabadság és az ifjúság szimbóluma, rohanása a szárnyalás, a tér és az idő legyőzésének a szinonimája. A lovak és lovasok száguldása az álmok és a realitások összeütközését példázza. A művész szárnyalni, cselekedni, alkotni szeretne, időnként azonban önzésből, közömbösségből, igénytelenségből emelt falakba ütközik.
A 68 éves Gyurcsek Ferenc már nem akar egy teljesen új fejezetet nyitni a művészetében, de szeretne még egy összefogó, komoly munkát készíteni, ami anyagba rögzíti az emberi méltóság és a szabadság eszméjét.
Köztéri munkái:
1968 – Bp. – KIMSZ emléktábla – márvány dombormű (lebontva, 1992 óta a Budatétényi Szoborparkban)
1973 – Vép – Ekés – vörösréz lemez
1974 – Baja – Úszók – mészkő https://www.kozterkep.hu/3291_uszo_nok_baja_gyurcsek_ferenc_1974.html?l&nr=4
1975 – Szolnok – Jubileumi emlékmű – beton https://www.kozterkep.hu/1229_jubileumi_emlekmu_szolnok_gyurcsek_ferenc_1975.html?l&nr=5
1975 – Burgasz (Bulgária) – Hunyadi János – márvány
1977 - Jánossomorja – Munkás-paraszt emlékmű – beton
1978 – Nagymaros – Tükröződés-díszkút – márvány https://www.kozterkep.hu/3026_nyar_nagymaros_gyurcsek_ferenc_1973.html?l&nr=3
1979 – Gödöllő – 1919-es emlékmű – beton https://www.kozterkep.hu/974_1919_tanacskoztarsasagi_emlekmu__godollo_gyurcsek_ferenc_1979.html?l&nr=6
1980 – Nyársapát – Erdei Ferenc-emléktábla – festett beton dombormű
1980 – Barcs – Táncosok – mészkő
1980 – Bp. – Fábián Gyula-emléktábla – bronz
1980 – Vác – Parasztlázadás – bronz (2007 óta Martfűn)
???? – Vác – Ifjú pár – bronz https://www.kozterkep.hu/4722_fiatalok_vac_gyurcsek_ferenc_n_a_.html
???? – Vác – Juhász Gyula – bronz
1981 – Bp. – Bortnyik Sándor-síremlék – beton
1983 – Bp. – Csillag születése – poliészter (sorsa ismeretlen)
1983 – Zalakaros – díszkút – poliészter, beton
1984 – Bp. – fríz – beton, bazalt https://www.kozterkep.hu/3164_dombormuves_terplasztika_budapest_gyurcsek_ferenc_1984.html?l&nr=8
1985 – Edelény – Bilincstörők – mészkő https://www.kozterkep.hu/8303_harom_tavasz_emlekmu_edeleny_gyurcsek_ferenc_1985.html?l&nr=9
1985 – Zánka – Jakobinus rózsa – beton https://www.kozterkep.hu/13225_jakobinus_rozsa_zanka_gyurcsek_ferenc_1985.html?l&nr=10
1987 – Encs – Lenin – mészkő (sorsa ismeretlen)
1987 – Hajdúnánás – Hajdúemlékmű – mészkő dombormű https://www.kozterkep.hu/4342_a_hajduk_letelepitese_hajdunanas_gyurcsek_ferenc_1982.html?l&nr=7
1989 – Kaisersteinbruch (Császárkőbánya, Ausztria) – Szarvas – mészkő http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&u=http://de.wikipedia.org/wiki/Kaisersteinbruch&ei=X6sLTda5CoaW8QPW94CfDg&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=2&ved=0CCwQ7gEwAQ&prev=/search%3Fq%3DKaisersteinbruck%26hl%3Dhu%26sa%3DG%26biw%3D1280%26bih%3D667%26prmd%3Divns
1990 – Bp. – Szarvasok vonulása-díszkút – mészkő
1990 – Ashabad (Türkmenisztán) – Lovak – homokkő
1991 – Nyíregyháza – II. világháborús emlékmű – mészkő https://www.kozterkep.hu/6958_ii_vilaghaborus_emlekmu_nyiregyhaza_gyurcsek_ferenc_1991.html?l&nr=11
1992 - Kaisersteinbruch (Császárkőbánya, Ausztria) – Szent Flórián – kő
1995 – Thesszaloniki (Görögország) – Arisz Veluhiotisz – bronz
1996 – Gemünden (Németország) – Elias Hügel-emlékmű – homokkő
1997 – Martfű – Szent István – mészkő, bronz https://www.kozterkep.hu/5645_szent_istvan_martfu_gyurcsek_ferenc_1997.html?l&nr=12
1998 – Martfű – 1848-49-es emlékmű – mészkő, bronz https://www.kozterkep.hu/5653_1848_as_emlekmu_martfu_gyurcsek_ferenc_1998.html?l&nr=13
2000 – Martfű – Időkapu Millenniumi emlékmű – bronz, mészkő https://www.kozterkep.hu/13395_idokapu_martfu_gyurcsek_ferenc_2000.html?l&nr=14
2001 – Ópusztaszer – Nemzeti Katonai Emlékmű – krómacél, mészkő https://www.kozterkep.hu/8039_nemzeti_katonai_emlekmu_opusztaszer_gyurcsek_ferenc_2001.html?l&nr=15
2002 – Bp., Keleti Pályaudvar – Bányász, Kereskedő rekonstrukció – terzith, öntött műkő https://www.kozterkep.hu/8727_keleti_palyaudvar_homlokzati_diszito_szobrai_budapest_bezeredi_gyula_1884.html
2004 – Bp. – Papp László-emléktábla – gránit, bronz dombormű https://www.kozterkep.hu/8583_papp_laszlo_okolvivo_budapest_gyurcsek_ferenc_2004.html?l&nr=16
2005 – Révkomárom – Hunyadi János – márvány, bronz https://www.kozterkep.hu/10095_hunyadi_janos_revkomarom_komarno_gyurcsek_ferenc_2005.html?l&nr=17
2006 – Vésztő-Mágor – Tamási Áron – bronz
2006 – Vác – Kossuth Lajos – mészkő
2006 – Bp. – József Attila – bronz https://www.kozterkep.hu/8634_jozsef_attila_budapest_gyurcsek_ferenc_2006.html?l&nr=18
2006 – Szelevény – A 2006. évi árvíz emlékköve – gránit https://www.kozterkep.hu/10987_2006_os_arvizi_emlekmu_szeleveny_gyurcsek_ferenc_2006.html?l&nr=1
2007 – Martfű – Haiku-témára – mészkő https://www.kozterkep.hu/13401_haiku_temara_martfu_gyurcsek_ferenc_2007.html?l&nr=1
2008 – Révkomárom – Kossuth Lajos – bronz https://www.kozterkep.hu/10863_kossuth_lajos_kormanyzo_szobra_revkomarom_komarno_gyurcsek_ferenc_2008.html?l&nr=1
2008 – Révkomárom – Gróf Széchenyi István – bronz https://www.kozterkep.hu/10866_szechenyi_istvan_szobra_revkomarom_komarno_gyurcsek_ferenc_2008.html?l&nr=1
2010 – Szeged – Radnóti és Fanni – bronz https://www.kozterkep.hu/12264_radnoti_es_fanni_szeged_gyurcsek_ferenc_2010.html?l&nr=1
Forrás:
Wehner Tibor: Modern magyar szobrászat 1945-2010, Corvina, 2010
Tasnásdi Attila: Gyurcsek Ferenc művészete, Ezredvég, 2005. december
Szolnok TV, Lengyel Boldizsár: Zsáner – Gyurcsek Ferenc, 2008. 10. 13.
Szelevényen találkoztam először Gyurcsek Ferenc művével, egy árvízi emlékmű formájában. Meg sem akartam nézni közelebbről, de mivel zsákutcába kerültünk kénytelen voltam mégis körbejárni. Aztán Zánkára tévedve láttam meg a Jakobinus rózsát, és tulajdonképpen ez volt az igazi felfedezés, ami felkeltette az érdeklődésemet egy olyan szobrászművész iránt, aki láthatóan gyökeresen eltérő szemlélettel alkotja műveit, mint amit idáig megismertem. Ezután kezdtem keresgélni először a Szoborlapon, aztán az interneten, és végül Martfűn, ahol a legtöbb Gyurcsek-alkotás található.
Itt láttam meg Dózsa György körbenéző alakját, aztán a száguldó lovas szamurájt, az elmosódó elemekből kifaragott, kőbezárt sebességet, a megfagyott mozdulatok téridőbe komponált haiku monológját. Aztán áthaladtam az időkapun, ami egy olyan Millenniumi-emlékmű, amely nemcsak az elmúlt ezer évet, hanem az egész világidőt tekeri bele a spiráljába, az Ősrobbanástól kezdve a szörnyűséges Apokalipszisig bezárólag.
Ezek után nem csoda, hogy érdekelni kezdett az ember, aki ilyen művek alkotására képes, akinek ilyen vizuális emlékezete van.
Budapesten született, 1942. november 6-án. Egyszerű proletár családból származott, rajztehetségét apjától örökölte, aki tetőfedő volt. A család folyamatos vándorlása miatt a nyolc általánost kilenc iskolában végezte el. 1957-től a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult. Eredetileg grafikusnak készült, aztán Somogyi József inspirálására a szobrászatot választotta. Ez a habitusához is jobban illett, mert a szobrászok munkájának eredménye közelebb állt a fizikai valósághoz. Ezen kívül volt még egy nem elhanyagolható indok, a szobrászok szebb modellek után dolgozhattak, mint a grafikusok. A középiskola elvégzése után, apja balesete miatt anyagi nehézségei támadtak, és díszítőszobrász munkát kellett vállalnia. Dolgozott az újjáépülő Nagykörút épületein, a Fertődi kastélyon és a Vidámpark díszítő elemein. A négy évig tartó kalandos restaurátori munkák során megismerkedett rengeteg emberrel és különböző technikákkal. 1963-ban kezdte meg a tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol ismét Somogyi József lett a tanára. 1968-ban Európán forradalmi hullám söpört végig, amit a magyar diákok is megéreztek. Gyurcsek Ferenc azok közé tartozott (voltunk egy páran), akik elhitték, amit az iskolában tanultak, komolyan vették, amit filozófiából és művészettörténetből tanultak, és ezért majdnem kirúgták a főiskoláról baloldali elhajlása miatt.
A főiskoláról kikerülve világmegváltó gondolatokkal indult a pályára. Közterületre olyan modern szobrok elkészítésére vágyott, amelyek a díszítő funkciójukon felül, a modern szobrászat eszközeivel, egy igazságos rend létrehozásának eszmeiségét hordozzák. Az évek során azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy rajta kívül ezt már senki nem veszi komolyan, és „elvtársak” már régen nem ezen fáradoznak, hanem a saját pecsenyéjüket sütögetik. Ennek ellenére sokáig kitartott utópista elképzelései mellett. (Voltunk egy páran). Formailag Constantin Meunier „Kikötőmunkás” című expresszív szobrát tartotta iránymutatónak, amiről a diplomamunkáját is írta.
Olaszországi tanulmányútján Rómában megismerkedett a futurizmussal, és ez újabb változást hozott művészi felfogásában. Ezért sokan elítélték és megszólták, jobb oldali elhajlónak bélyegezve. Egy országos Dózsa-pályázatra, szakítva minden korábbi gondolattal, elkészítette a „Parasztlázadás” című sokfejű, soklábú, futurista eszközöket felhasználó, expresszionista alkotását. Ettől fogva a termékeny pillanat koncepciója helyett, egy új, huszadik századi modern ábrázoló művészet felé fordult, amely megpróbálja valamilyen formában a mozgást és az időt belevonni, belesűríteni a kompozícióba.
Alkotóereje teljében bekövetkezett rendszerváltás újabb törést jelentett a művészi életútja folyamán. „Néhányunknak” szembe kellett néznünk azzal a kínos ténnyel (voltunk egy páran), hogy amit eddig egy komoly és felemelő eszmének tartottunk, hazug és álszent szemfényvesztés volt, és „néhányunkon” kívül ezt már szinte mindenki régóta tudta.
Igaz ugyan, hogy a köztéri szobrainak nagy része a helyén maradt, mivel már eleve eltérő felfogásban készültek, ennek ellenére elment a nagyvilágba szerencsét próbálni. Türkmenisztán, Görögország, Ausztria, Németország közterületeire készített emlékműveket, kereste a helyét, mindenütt talált munkát, anyagilag elismerték. Visszatérve elhatározta, hogy mártírok helyett, ezután a győztesek szobrait és hősök emlékműveit fogja elkészíteni, és a jeligés pályázatokon sikeres eredményeket ért el. Martfűn telepedett le, ahol felállították Szent Isvánról készített szobrát, az 1848-as és a Millenniumi-emlékművét.
Gyurcsek Ferenc nem modellek után dolgozik, hanem a vizuális emlékezetében rögzített természeti formákat használja fel a műveihez. A kelléktárában rögzített elemeket komponálja bele az alkotásaiba. Érdeklődése utóbbi időben a lovasszobor dinamikus, vágtató változatának plasztikai ábrázolása felé terelődött. A ló, ősidők óta a szabadság és az ifjúság szimbóluma, rohanása a szárnyalás, a tér és az idő legyőzésének a szinonimája. A lovak és lovasok száguldása az álmok és a realitások összeütközését példázza. A művész szárnyalni, cselekedni, alkotni szeretne, időnként azonban önzésből, közömbösségből, igénytelenségből emelt falakba ütközik.
A 68 éves Gyurcsek Ferenc már nem akar egy teljesen új fejezetet nyitni a művészetében, de szeretne még egy összefogó, komoly munkát készíteni, ami anyagba rögzíti az emberi méltóság és a szabadság eszméjét.
Köztéri munkái:
1968 – Bp. – KIMSZ emléktábla – márvány dombormű (lebontva, 1992 óta a Budatétényi Szoborparkban)
1973 – Vép – Ekés – vörösréz lemez
1974 – Baja – Úszók – mészkő https://www.kozterkep.hu/3291_uszo_nok_baja_gyurcsek_ferenc_1974.html?l&nr=4
1975 – Szolnok – Jubileumi emlékmű – beton https://www.kozterkep.hu/1229_jubileumi_emlekmu_szolnok_gyurcsek_ferenc_1975.html?l&nr=5
1975 – Burgasz (Bulgária) – Hunyadi János – márvány
1977 - Jánossomorja – Munkás-paraszt emlékmű – beton
1978 – Nagymaros – Tükröződés-díszkút – márvány https://www.kozterkep.hu/3026_nyar_nagymaros_gyurcsek_ferenc_1973.html?l&nr=3
1979 – Gödöllő – 1919-es emlékmű – beton https://www.kozterkep.hu/974_1919_tanacskoztarsasagi_emlekmu__godollo_gyurcsek_ferenc_1979.html?l&nr=6
1980 – Nyársapát – Erdei Ferenc-emléktábla – festett beton dombormű
1980 – Barcs – Táncosok – mészkő
1980 – Bp. – Fábián Gyula-emléktábla – bronz
1980 – Vác – Parasztlázadás – bronz (2007 óta Martfűn)
???? – Vác – Ifjú pár – bronz https://www.kozterkep.hu/4722_fiatalok_vac_gyurcsek_ferenc_n_a_.html
???? – Vác – Juhász Gyula – bronz
1981 – Bp. – Bortnyik Sándor-síremlék – beton
1983 – Bp. – Csillag születése – poliészter (sorsa ismeretlen)
1983 – Zalakaros – díszkút – poliészter, beton
1984 – Bp. – fríz – beton, bazalt https://www.kozterkep.hu/3164_dombormuves_terplasztika_budapest_gyurcsek_ferenc_1984.html?l&nr=8
1985 – Edelény – Bilincstörők – mészkő https://www.kozterkep.hu/8303_harom_tavasz_emlekmu_edeleny_gyurcsek_ferenc_1985.html?l&nr=9
1985 – Zánka – Jakobinus rózsa – beton https://www.kozterkep.hu/13225_jakobinus_rozsa_zanka_gyurcsek_ferenc_1985.html?l&nr=10
1987 – Encs – Lenin – mészkő (sorsa ismeretlen)
1987 – Hajdúnánás – Hajdúemlékmű – mészkő dombormű https://www.kozterkep.hu/4342_a_hajduk_letelepitese_hajdunanas_gyurcsek_ferenc_1982.html?l&nr=7
1989 – Kaisersteinbruch (Császárkőbánya, Ausztria) – Szarvas – mészkő http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&u=http://de.wikipedia.org/wiki/Kaisersteinbruch&ei=X6sLTda5CoaW8QPW94CfDg&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=2&ved=0CCwQ7gEwAQ&prev=/search%3Fq%3DKaisersteinbruck%26hl%3Dhu%26sa%3DG%26biw%3D1280%26bih%3D667%26prmd%3Divns
1990 – Bp. – Szarvasok vonulása-díszkút – mészkő
1990 – Ashabad (Türkmenisztán) – Lovak – homokkő
1991 – Nyíregyháza – II. világháborús emlékmű – mészkő https://www.kozterkep.hu/6958_ii_vilaghaborus_emlekmu_nyiregyhaza_gyurcsek_ferenc_1991.html?l&nr=11
1992 - Kaisersteinbruch (Császárkőbánya, Ausztria) – Szent Flórián – kő
1995 – Thesszaloniki (Görögország) – Arisz Veluhiotisz – bronz
1996 – Gemünden (Németország) – Elias Hügel-emlékmű – homokkő
1997 – Martfű – Szent István – mészkő, bronz https://www.kozterkep.hu/5645_szent_istvan_martfu_gyurcsek_ferenc_1997.html?l&nr=12
1998 – Martfű – 1848-49-es emlékmű – mészkő, bronz https://www.kozterkep.hu/5653_1848_as_emlekmu_martfu_gyurcsek_ferenc_1998.html?l&nr=13
2000 – Martfű – Időkapu Millenniumi emlékmű – bronz, mészkő https://www.kozterkep.hu/13395_idokapu_martfu_gyurcsek_ferenc_2000.html?l&nr=14
2001 – Ópusztaszer – Nemzeti Katonai Emlékmű – krómacél, mészkő https://www.kozterkep.hu/8039_nemzeti_katonai_emlekmu_opusztaszer_gyurcsek_ferenc_2001.html?l&nr=15
2002 – Bp., Keleti Pályaudvar – Bányász, Kereskedő rekonstrukció – terzith, öntött műkő https://www.kozterkep.hu/8727_keleti_palyaudvar_homlokzati_diszito_szobrai_budapest_bezeredi_gyula_1884.html
2004 – Bp. – Papp László-emléktábla – gránit, bronz dombormű https://www.kozterkep.hu/8583_papp_laszlo_okolvivo_budapest_gyurcsek_ferenc_2004.html?l&nr=16
2005 – Révkomárom – Hunyadi János – márvány, bronz https://www.kozterkep.hu/10095_hunyadi_janos_revkomarom_komarno_gyurcsek_ferenc_2005.html?l&nr=17
2006 – Vésztő-Mágor – Tamási Áron – bronz
2006 – Vác – Kossuth Lajos – mészkő
2006 – Bp. – József Attila – bronz https://www.kozterkep.hu/8634_jozsef_attila_budapest_gyurcsek_ferenc_2006.html?l&nr=18
2006 – Szelevény – A 2006. évi árvíz emlékköve – gránit https://www.kozterkep.hu/10987_2006_os_arvizi_emlekmu_szeleveny_gyurcsek_ferenc_2006.html?l&nr=1
2007 – Martfű – Haiku-témára – mészkő https://www.kozterkep.hu/13401_haiku_temara_martfu_gyurcsek_ferenc_2007.html?l&nr=1
2008 – Révkomárom – Kossuth Lajos – bronz https://www.kozterkep.hu/10863_kossuth_lajos_kormanyzo_szobra_revkomarom_komarno_gyurcsek_ferenc_2008.html?l&nr=1
2008 – Révkomárom – Gróf Széchenyi István – bronz https://www.kozterkep.hu/10866_szechenyi_istvan_szobra_revkomarom_komarno_gyurcsek_ferenc_2008.html?l&nr=1
2010 – Szeged – Radnóti és Fanni – bronz https://www.kozterkep.hu/12264_radnoti_es_fanni_szeged_gyurcsek_ferenc_2010.html?l&nr=1
Forrás:
Wehner Tibor: Modern magyar szobrászat 1945-2010, Corvina, 2010
Tasnásdi Attila: Gyurcsek Ferenc művészete, Ezredvég, 2005. december
Szolnok TV, Lengyel Boldizsár: Zsáner – Gyurcsek Ferenc, 2008. 10. 13.
Bejegyzés megtekintés: