Folytatva a Kozma János által megkezdett életrajzot:
A családra, az indíttatásra visszatérve: apja hivatásos katona volt, aki segítette művészi törekvéseiben. Már 13 éves korában Stróbl Alajos szobrász műtermében töltötte a nyári szünidőt, és segédkezett a mesternek.
Későbbi tanáránál, Mátrai Lajos Györgynél tanulta meg igazán a mesterségbeli technikai fogásokat.
Külföldön, Bécsben és Párizsban is két teljesen különböző stílusban, és felfogásban alkotó művésznél tanult. Bécsben Edmund Hellmer, Párizsban a Julian Akadémián Denys Puech tanítványa volt. Párizsi tartózkodása alatt Rodinnal is megismerkedett.
Hazatérte után a Várbazárban kapott műtermet.
Első, számon tartott alkotásai közül a Menüett (1892) Tatára került. A Rákász fiú (1893) https://www.kozterkep.hu/2881_rakasz_fiu_szobra_budapest_ligeti_miklos_1926.html?l&nr=8 ma a Margitszigeten, a Kacsás lány (1894) a Gellért-fürdőben látható http://www.kozterkep.hu/~/18956/Kacsas_lany_Budapest_1918.html .
Művei a Műcsarnok 1892/93-as Téli tárlatán szerepeltek először kiállításon.
Több pályázaton is részt vett ebben az időben, azonban nem valósíthatta meg nagyban a terveit.
A századforduló körül több épületdíszítő szobrot is alkotott. Pl. az Angol-Magyar Bank épületére, az Országházra, a Gresham-palotára. Ebbe a sorba illeszkedik be a Budavári Palota Habsburg-lépcsőin elhelyezett szoborpárosa, a Csongor https://www.kozterkep.hu/1925_csongor_szobor_budapest_ligeti_miklos_1976.html?l&nr=2 és Tünde https://www.kozterkep.hu/1758_tunde_szobor_budapest_ligeti_miklos_1976.html?l&nr=18 . Majd az 1910-es években az Adria Biztosító homlokzatára https://www.kozterkep.hu/9839_hotel_meridien_homlokzati_szobrai_i_budapest_retfalvi_sandor_1913.html?l&nr=6 , és a Gellért Fürdőbe kerültek szobrai.

1901-től rendszeres látogatója volt a Szolnoki Művésztelepnek. Az Anonymus-szobor nagymintáját is a telepen készítette el, mely 1919-ig díszítette a művésztelep parkját. A Tanácsköztársaság idején semmisült meg a gipszminta.
Ligeti életművének kiemelkedő darabjai a portrék és kisplasztikák.
”Portréit kizárólag az előtte ülő modellről mintázta, lehetőleg egy üléssel, fantasztikus gyorsasággal…. Hitt az impresszió igazságában….
Nem véletlenül volt sikeres és keresett az igényes arisztokrácia legfelsőbb köreiben.” –írja róla Ligeti Gábor.
Az Anonymus-szobor akkor került köztérre, amikor 27 éves volt. https://www.kozterkep.hu/253_anonymus_szobra_budapest_ligeti_miklos_1903.html?l&nr=1 A szobor részletes története a műlapnál olvasható.
Az alkotás egy csapásra közismertté tette a nevét. Jelentős anyagi elismerésben is részesült. Így aztán a Stefánia úton építtetett magának műteremházat 1906-ban.
A szegedi Erzsébet királyné szobrát 1907. szeptember 29-én József főherceg avatta fel. https://www.kozterkep.hu/458_erzsebet_kiralyne_szobor_szeged_ligeti_miklos_1907.html?l&nr=3
Ebben az évben egy másik szoborterve is nagy sikert aratott; a Rudolf trónörökösről készült alkotás, https://www.kozterkep.hu/30_rudolf_tronorokos_szobra_budapest_ligeti_miklos_1908.html?l&nr=4 melyet Ferenc József avatott 1908-ban.
Nemcsak sikeres szobrásznak, de igazi társasági embernek számított Ligeti a század elején, mindaddig, amíg meg nem nősült. 1909. május 29-én mondta ki a boldogító igent Kern Hedvignek, akivel a terézvárosi római katolikus plébániatemplomban tartották esküvőjüket. Később ennek a templomnak a homlokzatára helyezték el a Krisztus sírbatétele című domborművét. https://www.kozterkep.hu/3779_krisztus_sirbatetele_budapest_ligeti_miklos_1929.html?l&nr=11
Az esküvő után életvitelében nagy változáson ment át. Otthonülő férj lett belőle, aki csak a munkájának, és családjának él.
Házához közel helyezték el 1912-ben az oly sok találgatást és legendát gerjesztett „Kőkedves” című alkotását, a Thököly út 61. számú ház egyik ablakában. https://www.kozterkep.hu/5846_thokoly_uti_marvanymenyasszony_szobra_budapest_ligeti_miklos_1912.html?l&nr=5

1913-ban az Ernst Múzeumban nagyszabású gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből. 72 kisplasztikáját láthatta a közönség. A Pálosok-kútja (Béke-kút) 1916-ban került felavatásra. Mivel a Papnevelő Intézet belső udvarára került, így átvészelte a nehéz háborús éveket is, és ma is eredeti helyén áll. Egyúttal ez a mű az egyetlen, ami a háborús években készült jelentős köztéri alkotása. https://www.kozterkep.hu/11153_palos_beke_kutszobor_budapest_ligeti_miklos_1935.html?l&nr=15
1914-ben az uralkodó Ferenc József portrészobrát, majd az uralkodásban őt követő IV. Károly királyról, 1917-ben készített mellszobrot.
Az első világháború alatt nem volt katona. Viszont az uralkodó személyes utasítására portrékat mintázott több katonai vezetőről és az uralkodóház tagjairól.
A Tanácsköztársaság idején nem vállalt fel semmilyen politikai szerepet.

1913-ban felkérték az Állami Kerámia Iskola vezetésére. Később, 1920-ban saját kerámiagyárat is alapított, melyet 1928-ban anyagi nehézségek miatt számolt fel.
A kerámiák mellett folyamatosan igen magas színvonalú sírszobrokat is készített a századfordulótól egészen az 1930-as évek közepéig. Ezek többsége a Kerepesi úti temetőben látható.
1933-ban az Országos Magyar iparművészeti Társulat elnöke lett.

Az első világháború utáni „emlékmű-termelésben” ő nem nagyon vett részt.
1927 és 1929 között ő lett az elnöke a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Szövetségnek. Az elnökségről lemondva továbbra is tag maradt. „Elnöki megbízatása alatt nem is igen kívánt hősi emléket alkotni.”
Nagyon kevés ilyen jellegű alkotása közül az egyik az Eötvös József Gimnázium belső terébe került (eredetileg ez is sírszobor volt). https://www.kozterkep.hu/11884_elso_vilaghaborus_hosi_emlekmu_budapest_ligeti_miklos_1993.html?l&nr=2
Másik, a Szikszó közelében (ma Ongaújfalu) elhelyezett I. Vilmos 34. császári és királyi gyalogezred emlékműve, melyet 1931-ben avatott József főherceg, és 1950-ben lebontottak. Ma újra áll, történetét nálunk is el lehet olvasni: https://www.kozterkep.hu/9397_i_vilmos_34_gyalogezred_emlekmuve_szikszo_ligeti_miklos_1990.html?l&nr=2
1937-ben avatták az I. kerületben a Lovas tüzérek hősi emlékművét, amely a második világháborúban megsérült, és 1959-ben bontották el végleg. Ez volt az utolsó nagy köztéri alkotása. https://www.kozterkep.hu/8380_magyar_tuzeremlekmu_budapest_ligeti_miklos_1937.html?l&nr=17
Életművét 1934-ben Állami Kis Aranyéremmel, 1937-ben Állami Nagy Aranyéremmel tüntették ki.

Az 1930-as évek végétől visszaemlékezésein dolgozott. Nem tudta befejezni, de a hagyatékában megtalált feljegyzések értékes adatokat tartalmaztak az életmű feldolgozásához.
A 30-as években még két említésre méltó szobrot alkotott. Az egyik az amerikai tábornokról, Harry Hill Bandholtzról készült 1936-ban. https://www.kozterkep.hu/2726_bandholtz_tabornok_budapest_ligeti_miklos_1936.html?l&nr=16 Szintén kalandos története már olvasható az oldalon.
A másik egy zsánerszobor, Déryné Széppataki Róza (1935) színésznőről. https://www.kozterkep.hu/12710_deryne_szeppataki_roza_budapest_polgar_botond_2010.html

Köszvény kínozta, ami ugyan gátolta a munkában, ám ő mégis haláláig dolgozott.
1944 márciusában a Fasor Szanatóriumban súlyos műtéten esett át. Nem javult az állapota, és az év december 10-én hunyt el. A háborús viszonyok miatt kívánsága szerint nem tudták az Anonymus-szobor alá temetni.
A Kerepesi úti temetőben nyugszik; Bory Jenő szobrász készített sírjára emlékművet. https://www.kozterkep.hu/16015_ligeti_miklos_siremleke_budapest_bory_jeno_1942.html

Egyes szobrainak sorsa igen kalandos. Nagyon sok portrészobrának sorsa ismeretlen máig is.
A síremlékek közül keveset láthatunk még itt az oldalon. A többi, legjelentősebb alkotását már szépen feltérképeztük. EGYÜTT!
Illetve én nem készítettem el egyetlen szobrának a műlapját sem, "csak" érdekelt a személye.

A leírást Prohászka László: Ligeti Miklós című könyvének áttanulmányozásával írtam meg. Részletek onnan.

Egy régi, 1905-ben megjelent életrajz, mint érdekesség, a Lyka Károly által szerkesztett Művészet című folyóiratból:
http://epa.oszk.hu/00000/00009/00022/255-264-ligeti.htm