A carrarai fehér márvány faragása nagyon nehéz, fáradságos kihívás. Egy példa: Michelangelo a Dávidot egy már más művészek által elrontott kőből faragta ki. A carrarai márványbányából származó kőtömböt az akkoriban Donatello vezette Firenzei Dóm építészeti irodája rendelte a bányából az 1460-as években egy Dávid szoborhoz. Agostino di Duccio elkezdte faragni: a lábat, a felsőtestet és a drapéria egy részét, aztán Donatello 1466-os halálakor megszűnt a szerződése és abbahagyta. 10 évvel később Antonio Rossellinót kérték fel a folytatásra, de ő nem foglalkozott vele, a kőhöz 25 évig nem nyúltak. Az 1500-as leltárkönyvben azt írják a kőtömbről, hogy "márványból faragott Dávid alak, rosszul kinagyolt, hanyatt fekszik". Elhatározták, hogy keresnek egy szobrászt, aki Óriást farag belőle. A 26 éves Michelangelo vállalta 1501-ben. 1504-re készült el a ma látható szobor. Rájöttek, hogy a hat tonnás szobrot aligha tudják majd a firenzei dóm tetején elhelyezni. Egy 30 firenzei polgárból álló testület döntött arról, hogy a Városháza (Palazzo Vecchio) bejárata mellé állítják fel. Ma az Accademia Múzeumban áll.
Több Michelangelo által "elrontott"-nak tartott szobrát ma múzeumban őrzik és csodálják. A nagyközönség úgy tudja, hogy Michelangelónak egy Pietája van, a római San Pietro bazilikában. Michelangelo azonban faragott három másikat is, de ezeket egy bizonyos ponton abbahagyta, mert elrontottnak gondolta. Ezek: 1. Rondanini Pieta a milanói Castello Sforzescóban (1562-64), 2. Palestrina Pieta (1550) a firenzei Accademián 3. Bandini Pieta (1540-es évek) a firenzei Dómmúzeumban - dühében Michelangelo megcsonkította.