Az árkádsor 1908-ban került átadásra, itt kapott helyet a többi tehetősebb családé között az Eisele család síremléke is. 'Az árkádsor középtengelyétől jobbra és balra helyet foglaló, azonos koncepciót tükröző, carrarai márványba faragott' síremlék párja a Kilián család emlékhelyével, így talán együtt érdemes megismerni. A felhasznált forrás is (ld. később) síremlékeket együtt ismerteti.

Tovább idézve: 'A két egymástól független család azonos idea alapján született síremléke arra utal, ... saját elképzeléseit érvényesíthette. Ligeti szokatlan megoldást választott, és korábbi emlékeivel ellentétben magáról a halálról szól. A Kilián család emlékén ... mezitelen férfi lehajtott fejjel épp belépni készül egy sötét térbe vezető ajtón.
Az Eisele síremléken ugyanennek a férfifigurának a vállaira hajtja a fejét a szemét átszellemülten lehunyó, bő köpenybe öltözött nő a dór oszlopok között nyíló kapu előtt .
A két szimbolikus tartalmú, zsánerszerű jelenet dramaturgiailag összefügg : az egyiken - valószínű - az élet utolsó pillanatai láthatók, míg a másik az életből a halálba való átlépést mutatja....'

Az ábrázolás nem mutatja egyértelműen, melyikük búcsúzik, vagy búcsúztat és kitől a két alak közül. A tény az, a házaspár nő tagja halt meg korábban. Ennek azonban a szimbolikus jelentés szerint éppen nincs jelentősége.

Forrás: Mazányi Judit doktori disszertációja, amely Ligeti életművét ismerteti, ill. értékelii http://doktori.btk.elte.hu/art/mazanyi/diss.pdf

Eisele József az Életrajzi lexikonban (a születési és halálozási dátumok eltérnek): 'kazángyáros. Isk.-i elvégzése után a rézműves szakmát tanulta meg és szerény műhelyt nyitott, melyet szaktudásával és szorgalmával annyira fejlesztett, hogy az 1861-ben az ország legnagyobb kazángyárainak egyike volt. Az Orsz. Ipartanács, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja, az Orsz. Iparegyesület igazgatósági tagja volt. – Irod. E. J. (Magy. Ipar, 1901.)' http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03609/03683.htm