Sorg Antal (1868-1948) építési vállalkozó volt.
A munkásságát bemutató terv-együttes megtalálható az Országos Levéltár tervtárában. A század első felének legfoglalkoztatottabb és az egyik legnagyobb ilyen cég tulajdonosa volt. Tevékenysége sokrétű és nagy volumenű munkákat takar. Apróbb átalakítási munkáktól kezdve – a kerítés, csatorna, lépcső, épületbelső - egészen a legjelentősebb középítkezésekig - a nagy budapesti gőzmalmok, templomok, iskolák, gyárak, kastélyok, laktanyák, lakótelepek, - építésén munkálkodtak az akkori ország egész területén. Az építtetők közvetlenül a cégtől rendelték meg a munkát. A cég vezetői a nagyobb épületek terveit építészekkel készíttették el, például Lechner Jenővel, Alpár Ignáccal, az egyszerűbb épületek terveit azonban maguk készítették.
Ligeti Miklós 1920-ban a Gömb utcában Művészi Kerámiagyár néven megalapította saját gyárát, melyet Sorg Antal cége épített. Személyes ismeretségük akár korábbi is lehet, hiszen felesége ugyanabból a terézvárosi jómódú polgártársaságból származott.
Az 1924-ben felavatott síremlék negyedik darabja lehet, a Tóth Béla - Eisele - Killián síremlékeknek. Ligeti hitt a lélek halhatatlanságában, így a halált klasszikus módon, átjárásnak tekintette egy másfajta életbe.
Itt hasonlóan az előbb felsorolt síremlékekhez, a lemeztelenített embert látjuk, akit őrangyala segíti az utolsó lépés megtételében. Ami nem egyszerű. Magunk mögött kell hagynunk egy munkás, sikeres életet, s most bármely magasztos helyre megyünk is, az a régi, csak húz vissza…
Az angyal arcát, akár a Pucher síremléken, itt is feleségéről: Kern Hedvigről mintázta.
Forrás: Magyar Iparművészet, 1927; 196 és 210 old.