2013. május 23-án Szentágothai Jánosról neveztek el egy ferencvárosi teret. A Thaly Kálmán utca és a Vendel sétány sarkán lévő téren tartott névadó ünnepséghez kapcsolódva felavatták a névadó bronz mellszobrát.

A mellszobor talapzatán olvasható magyar szöveg:
Szentágothai János
1912 - 1994
Egyetemi tanár, az MTA elnöke, az idegrendszer világhírű kutatója.
A világegyetem legcsodálatosabb terméke az emberi agy:
Egy információs világrendszer hordozója

"Szentágothai János 1912. október 31-én született. Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, ezzel a neuroanatómiában elismert szaktekintéllyé vált. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a neuroanatómia tárgykörében. A második világháború után a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, ahol az anatómiai tanszék vezetőjévé nevezték ki. Pécsi évei alatt iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia terén. 1961-ben az ő tanszékén kezdték hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást. 1963-ban átvette a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómia tanszékének vezetését. Itt elsősorban a kisagy- és nagyagykéreg működésével foglalkozott, emellett kísérleti agykutatással, a gerincvelői és agytörzsi pályákkal és a reflexmechanizmusokkal. 1967-ben az MTA rendes tagjává választották. Leghíresebb tudományos munkája a Kiss Ferenccel készített Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet tizenhárom nyelvre fordítottak le és száznál több kiadást ért meg. Azt hirdette, hogy az ember beszédfejlődésének zöme féléves korától másfél éves koráig tart és benne a kommunikációigény a legfontosabb tényező. Budapesten halt meg 1994. szeptember 8-án."

---