Az Aulich utca egyike azoknak az utcáknak, amelyek sugarasan ráfutnak a Szabadság térre. Ebben az utcában áll a Kőrössy Albert által tervezett négy emeletes ház – még részben a historizmus, részben már a szecesszió (Art Nouveau) stílusjegyeivel. A homlokzati plasztikák Oppenheimer Ignác műtermében készültek, Maróti első műveként jegyzik.
A homlokzat díszítése kiegyensúlyozott és szimmetrikus. jobban megnézve azonban leírhatatlanul sokrétű. Fentiekből, ill. az általánostól eltérő motívumok alkalmazásából a könyv szerint adódik némi kétely, valóban a teljes díszítés Maróti nevéhez fűződik-e?
A motívumok megválasztása Körössy "számlájára" írható (én hajlok arra, elfogadjam Maróti hűen teljesítette a kívánságokat). Idézem a könyv szerinti, Magyar Iparművészetben megjelent nyilatkozat részletét az építésztől: "...intimussá, otthonossá (...) tehetjük díszítésünket, ha a saját országunkra nézve speciális állat- és növényvilágból merítünk és azt speciális ízlésünknek megfelelően dolgozzuk föl."

A motívumkincs alapját a megszokott részletek adják: gyümölcsfüzér, szőlőfürt, maszk, páva. Az új (és, mint ilyen, formabontó), amiről érdemes külön szót ejteni.

A növénymotívumok finoman szövik be a ház homlokzatát, kicsit sűrűsödnek az egyes emeletek magasságában, ill. pl. az ablakok alatt, erkélyek vonalában, ill. itt-ott a sarkokban.
A harmadik emeleti ablakok felett hangsúlyosak azok a figurák, akik az ablak felső része tájékán tekergő kígyók nyakát fogják csokorba, óvó szellemként őrizve a bentieket.
Női maszkot néhányat látunk, egy-egy motívumcsoport összefogásaként (mint pont a mondat végén). Arcvonásaikat tekintve letagadhatatlanul Maróti formálta őket, páratlanul szépek és finomak.
Meglepetésként talál az ember – általában ablakok felett – egy-egy természet-adta, de kőbe formázott jelenetet: mókuspár (csuda aranyosak!), madárfészek (fiókájukat etető anyamadárral), a kapu két oldalán egy-egy béka (fejük felett praktikusan lepkék), két, egymás feletti ablak között, kukorica-fürtök alján bagolyfej (kétoldalt gyíkok másznak feléjük). Utóbbiakon gondolkodtam, vajon a békés egymás mellett élés jegyében, vagy a tápláléklánc demonstrálására kerültek ők csokorba?
Egyedülállónak tűnik az első emeleti erkély, ill. a felette látható terasz (szinte fényképezhetetlen) díszítő megoldása. Elölnézetből illeszkedik az átlagos díszítéshez, míg alattuk – ismétlődő motívumként – pávák "laknak", terjesztik ki farkukat.

Mindösszesen csodás dolognak tartom a fényképezést és a zoom-olás technikáját. Mindezek mellett (alatt, átellenben) elmegy az ember, mit sem tudva a részletekről.
Mivel nem tudtam betelni vele, képek valamivel bővebben: http://www.kozterkep.hu/profile/853/folders/2040

---