Richard Adolf Zsigmondy – magyarul Zsigmondy Richárd (1865–1929) mindkét szülője révén magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas "vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja."
Nobel-díját 1925-ben „A kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségű módszereiért” (kapcsolódóan az ultramikroszkóp felfedezéséért) 1926-ban kapta.

Életének és pályájának alakulásáról bővebb információk olvashatók a forrásoknál jelöl cikkekben. Engem viszont izgatott a számomra elég ismeretlen kolloid oldatok fogalma. Idevágóan:
"...A kolloidok (az enyv görög neve után) olyan rendszerek, amelyek egyaránt eltérnek a homogénekől (pl. oldatok) és a heterogénektől (pl. keverékek), és alkotó részecskéik az 1-500 millimikron tartományba esnek. Egyszerűbb megközelítésben a kolloidok olyan „ál-oldatok”, amelyekben rendkívül finom, mikroszkóppal észrevehetetlen, mégsem szűrhető szilárd részecskék vannak szuszpendálva. Zavarosak, de nem ülepíthetők, lehűtve, vagy töményítve kristályok helyett kocsonyákká válnak. Kutatásuk a századfordulón aktuális volt, lényeges áttörés mégsem következett be. Az ilyen jellegű „rendhagyó” oldatok vizsgálatát azután nagyban megkönnyítette a Zsigmondy és Siedentopf által 1903-ban megalkotott és Zsigmondy által 1911-ben továbbfejlesztett ultramikroszkóp, amelynek a segítségével az oldatot oldalról világítják meg és a részecskékben szóródó fényt észlelik optikailag. A kolloidok jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megismerésük
nélkül nem jöhettek volna létre pehelykönnyű habanyagok, lélegző műbőrök, nagy hatású mosószerek, sürített élelmiszer-készítmények, pillanatszáradó festékek, vízlepergető bevonatok, nagy érzékenységű fotoemulziók, diszpergált gyógyszerkészítmények, kontakt ragasztók..."
Továbbiak erről a témáról, róla és további Nobel-díjas tudósokról: http://mek.oszk.hu/08400/08484/08484.pdf (Bödők Zsigmond, 2005)

---