Az Alpár Ignác tervei alapján 1911 és 1915 között épült palota elsősorban a pénzintézet igényeinek kiszolgálására épült, másrészt az utca szintjén üzleteknek biztosított helyet, míg a legfelső szinten bérlakások helyezkedtek el. A Deák Ferenc utcai részen óvoda is működött a banki dolgozók gyermekei számára. Így tehát, az épület az igények szerint nagyon sokrétű és bonyolult szerkezetű volt, egyszerre sugallta a bankjelleg monumentalitását – mégis belesimult az utcaképbe.

A sarokrészen "itt is érvényes" szoborcsoportokat nem mutatom be újra (ld. a kapcsolt lapokat). Meglepő, a Váci utcai homlokzat díszítése ismétlődést mutat. Vagy (máshogy értelmezve) ennek az oldalnak a díszítményei, esetleg egy részük ismétlődik a Deák utcai, már bemutatott homlokzaton. (A hivatalos cím többnyire a Váci utca 1, de pl. a Maróti épületszobrászatát is feltáró könyv címként a Deák Ferenc utca 5-öt jelöli).
Kapcsolódó érdekesség talán, hogy ezen a részen a dokumentumok szerint Seenger Béla, a Deák Ferenc utcain Müller Ernő kőfaragó közreműködött.
Jellemzőnek látom, hogy az épületnek ez az oldala a "hátrányos helyzetű", a szűk Váci utca kevesebb rálátást enged az épületrészre, mint a sarokrészek, ill. a kereszteződéseknél (a Vörösmarty tér, ill. a Türr utcai épületrészek esetén), mint ahogy a fény is kevésbé éri az itt elhelyezett domborműveket.

A homlokzaton 2-2 pár nőalak nyitja, ill. zárja a díszítmények sorát. Itt is látható az anya gyermekével, ill. a kezében egy férfi és egy női angyalfigurát tartó nő. A túloldalon jellegzetesen szecessziós nőalakok állnak párban, kissé lenge öltözetben, szabad utat engedve a test vonalai érvényesülésének – némileg a ruházat, ill. annak hiánya, némileg egy, a hölgy vállán átvetett laza virágfüzér által. A két pár nőalak között már ismerős allegorikus férfi alakok idézik a Maróti-műhely jellegzetes figuráit – a "kotta" hasonló, két befelé forduló figura fog közre két további férfit, izomzatuk szépen kidolgozott, a konkrét utalásokat mindössze a fejdíszek és a lábnál elhelyezett tárgyak hordozzák.

És őket én nem találtam: http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=cut&id=11625
http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=cut&id=11626
A Magyar Építőművészet 1915. évi számában Maróti Géza műveként szereplő alkotások. Törhetem a fejem, hogy dokumentációs hiba, vagy a műemléki helyreállításnál talán lemaradtak. Lehetséges még, hogy benn rejtőzködnek (?) Megválaszolásra váró kérdés: mi rejtőzködik az épületen belül?

---