A szobi kálvária kilenc stációháza a kápolnához vezető út bal oldalán áll. A X.- XIV. stációt a kápolna falába építették be. A X. és XI. stációkép a kápolna jobb oldalán, a XIV. a kápolna bal oldalán kör alakú ablak keretben látható. A XII. XIII. stációkép szögletes ablakkeretben van a kápolna hátoldalán. A kápolnát kerítés veszi körül, ezeket a stációkat nehezen lehetett fotózni. Úgy tűnt, mintha a kápolna felújítására készülnének. A város honlapján az olvasható, hogy Luczenbacher Pál építtette a kálváriakápolnát és a hozzá vezető stációkat az 1880-as években. A kálvária középső keresztjén 1881-es évszám van. Egy 1885-ben végzett kataszteri felmérés térképén a kálvária szerepel. Dátumként az 1881-et adtam meg. A kápolna 1890-re készült el.

A kálváriát tavaly fotóztam, de nem készítettem műlapot. A székesfehérvári kálvária műlapja megemlíti a szobit, így felteszem műlapként. Nemcsak a székesfehérvári, szobi, hanem a bakonybéli, szentendrei és mogyoródi kálvária stációképei is ugyanolyan öntöttvas képek. A bakonybélit korábban láttam színesre festetten is, de a legutolsó felújításkor a fémrestaurátorok korrózióvédelmi eljárása után ismét festetlen, fekete vas lett. A mogyoródiak is színesre festettek. De a festett képek színezése eltérő, feltehetően helyileg festették. Alkotó egyiknél sincs.

Kálváriáknak hívom, a köznyelvben is így nevezik, de nevezik keresztútnak is és ez a pontosabb megnevezés. Éppen el akartam határozni magam, hogy mostantól én is következetesen keresztútnak fogom nevezni őket. De! Ha a Veszprémi Főegyházmegye is kálváriának nevezi, akkor maradok a kálvária megnevezésnél.

---