Zebegény kálváriájának öntöttvas domborművei a legrégebbiek az azonos típusú stációképek közül, melyek több településen is fellelhetőek.

A kálvária kápolna és a stációházak 1853-ban épültek, a kilenc stációház a temetőtől a kápolnáig húzódó domboldalon áll. "1853-ban Fischer Borbála jóvoltából a Kálvária dombon megépült a homlokzati tornyos kis méretű, keletelt, klasszicista "kálvária kápolna". Ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc stációs ház; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló kép." Az utolsó öt stációkép magán a kápolnán kapott helyet, ebből négy a kápolna külső falán kialakított szoborfülkéhez hasonló, a képek elhelyezésére alkalmas szegmensívesen záródó stációs fülkekiképzésben látható. A tizennegyedik stáció magán a kápolnán belül található, erről sajnos – mivel a kápolna zárva volt –, nem sikerült fotót készítenem. A keresztút tehát a templomban fejeződik be.

A zebegényi keresztút domborműveinek másolatai megtalálhatóak Székesfehérváron, Bakonybélben, Mogyoródon, Szobon, Szakcson, Szentendrén, Dunaföldváron, Várpalotán, Szeged-Móravárosban. A fehérvári stációk miatt kezdtem el kutatni, mivel a domborművek gyártóját - a vasöntödét - szerettem volna megtalálni. Egyelőre nem jártam sikerrel.

A zebegényi domborművek egyszínű bevonatot kaptak, és szép állapotúak.

---

„1984-ben a domborműveket újra öntötték és csavarozták fel a felújított kápolnákba, amelyekből a legtöbb kép hiányzott. Sajnos, mivel a táblák közadakozásból készültek, számláink nincsenek, de azt tudjuk, hogy Szegeden, Illés Ferenc öntötte azokat 1984-ben”. Az információt levélben kaptam a zebegényi plébániától