A Fortepan friss feltöltései között nézelődve találtam rá a Pázmány-szoborról 1958-ban, a Budapest Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya által készített képre. Ez a több ezer tételt számláló gyűjtemény alighanem azzal a céllal készült, hogy felmérjék Budapest az 1956-os ostrom utáni állapotát, és a későbbi városrendezés vagy rehabilitáció felmerülő kérdéseiben kéznél legyen egy azonos elvek szerint elkészített fényképes anyag. Miközben ezt a sorozatot nézegettem, akkor jöttem rá, hogy a szobor 1950-es évek végén történt áthelyezése utáni állapotáról a Horváth Mihály téren van műlap, az eredeti, 1914-es helyzetéről nincs, pedig a Pázmány-szobor egyike volt annak a tíznek, mely a Ferenc József által budapesti szobrok felállítására rendelt keretből készült.

A szobor Budapest egyik közismert, éppen szimmetriájával vonzó területére került, az északi Klotild-palota keleti oldalára. Ugyanekkor határozták el a déli Klotild-palota előtt Werbőczy István szobrának felállítását (Donáth Gyula munkájaként, szintén a királyi kontingensből). Donáth azonban eredetileg ülő alakot tervezett, a szoborbizottságnak kellett végső döntést hoznia a testtartást illetően, hiszen a nagy tömegű szobor így megtörte volna a tér egész szimmetriáját. Ők végül a két álló testhelyzetű szobor mellett döntöttek. Ennek ellenére Radnai Béla Pázmány-szobra alapozási munkák és más hátráltató tényezők miatt csak hat évvel később állt fel, mint a kezdetekkor problematikus Werbőczy-szobor.

Az archív képek mindegyike a Fortepan gyűjteményéből való (ahol ennél a nyolcnál nyilvánvalóan sokkal több lehet, hiszen a szobor helye a korabeli Budapest egyik turisztikai és városélési központja volt), időrendi sorba raktam őket, és az utolsó, 1958-as keltezésű szobrot tettem meg borítóképnek, amely bizonyítja, hogy 1958 elején legalábbis a szobor még eredeti helyén állt: nem döntötték le (mint a Werbőczy-szobrot, melynek 1958-ból az üres talapzatáról van kép) és nem helyezték át sem a negyvenes, sem az ún. "ötvenes" években.