A fóti római katolikus templom építésének történetét, ill. a teljes történet elérhetőségeit az oromzaton látható Mária Immaculata-szobor kapcsolt műlapja bevezetője tartalmazza.
A homlokzaton elhelyezett alkotások ikonográfiáját a templom titulusát adó Szeplőtelen fogantatás dogmája határozza meg.

A templom építésére a megbízást gróf Károlyi István adta. A halálát követő években "...az iránta érzett tisztelet jeléül a pápa külön engedélyével Szent Istvánt tették a templom védőszentjéül." – írja a templom.hu cikke (ismeretlen forrás alapján).
Igaz az, hogy meglehetősen sok magyarországi templom homlokzatán jelenik meg Szent István, másrészt Szent László alakja (itt 19. század vége). A királyszobrok a korszak kutatói szerint a templom felszentelését követő években kerültek elhelyezésre, ami /szerintem/ lehet, összefüggésbe hozható az ebben a bekezdésben elsőként említett esemény, a védőszent későbbi választásával. Ez azonban nem indokolná László alakját, ill. a kettős megjelenését. Pontos adat, ok-okozati összefüggés tehát nincs, mint ahogy az alkotót sem sikerült azonosítani.

Figyelemre méltó Anna tanulmányának részletes elemzése a két király alakjának megformálását illetően. Szerinte a két király "ikonográfiája alapján nehéz eldönteni, vajon melyik István és melyik László". Mint olvasom, hagyomány: bal oldalon Istvánt, jobb oldalon Lászlót ábrázolják. Másrészt Istvánhoz "a kereszténységre és a királyságra utaló" attribútumok (kereszt, (kard, jogar, országalma, korona, palást), László alakjához a "lovagkirály" jellegzetes tárgyai ( páncél, bárd és / vagy kard) köthetők. Itt eltérést mutat ez az ábrázolásmód, "az attribútumok furcsán keverednek".
Ugyanitt figyelmet érdemel az a megfigyelés, ami László sodronyingével kapcsolatos, ami szerint annak szemei rossz irányban állnak, "a valódi – bármely korabeli – sodronyingen a láncszemek mintázata függőleges irányban adja a hullámvonalat, míg a szobron ez vízszintes irányban rajzolódik ki" Mindezek részleteiben olvashatók a második forrásnál.

---