A templom egyik legsötétebb helyén lévő alkotás. Többszöri látogatásom során sem sikerült szignót találni rajta, ami az alkotó irányába vinne. Hosszú időbe telt, amíg megtaláltam. Kifejezetten izgatnak azok a fából készült alkotások, amik a hasonló paraméterű többséggel ellentétben láthatóan avatott kézből valók. Utólag rá kellett jöjjek, nem voltam körültekintő, nem figyeltem a szobornak arra a változatára, ami a pasaréti templom előterében áll és műlapját éppen én csináltam 2013-ban. (Most pedig megtaláltam a nevet a templom honlapján...)
Szent Antalt ábrázoló szobrok létezésében van, valami megszokott, hiszen a szegények védőszentje is, így a legközismertebb a szentek egyikeként, szobra megközelítőleg minden templomban megtalálható, többnyire a persely őrzője.
Ez a szobor a templom egy legkevésbé megvilágított részén található. Ehhez járul, hogy legutóbbi látogatásomkor harci állapotok uralkodtak benn, mivel akkor folytak a legfrissebben rekonstruált Sztéhlő-féle üvegablak beszerelési munkálatai. Készült "élménykép" is az állványzatról, amitől függetlenül látszólag háborítatlanul folyt a hitélet. Annyi az eltérés, hogy a mise alatt sem, de azt követően sem égett a villany.
Rengetegszer jártam már itt, többször csak azért, hogy megpróbáljak jobb fényképeket készíteni erről az alkotásról. Most kifejezetten ezért és csak ezért utaztam át fél Budapesten. Nem mondom, hogy teljes a siker, de nem vagyok hajlandó vakuval belevillantani a képbe, az állvány folytonos cipelése pedig nem megy. A kísérletezést feladtam.

Prohászka tanulmányában olvasható, hogy Szent Antal alakja visszatérő téma Ohmann Béla életművében. Első alkalommal a balatonboglári katolikus templom számára formálta meg a 30-as évek elején, ahol több alkotást is készített az építész, Kotsis Ivánnal való jó együttműködése példájaként. Az itteni példányról: "A szobor neoklasszicista stílusú, de plasztikai megjelenésében még némi engedményt tükröz a két világháború közötti korszak közkedvelt, negédes hangvételű szentábrázolásaihoz." ^[1]
Itt, a szinte azonos időben épült városmajori Jézus Szíve plébániatemplomban (ahol Ohmannak szintén több alkotása kapott helyet) az előző mű fából készült változatát dokumentálja Prohászka László. A felirat a talapzaton: "Áldott jó szeretett / édesanyám / emlékére / Szt. Antal könyörögj / érettünk".

---