A korábbi lapokon, ami a mai Belügyminisztérium, egykor Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületéhez tartozó plasztikákat mutatja be, már röviden összefoglaltam a bank építéstörténetét és a buktatókat is, ami a valós adatok felkutatása kapcsán adódtak. Ilyen pl. egy cikk (amúgy előszeretettel támaszkodok rájuk), ami sok részletbe belemegy, de már tervezőkkel kapcsolatban elég felszínes infót ad. Írja, a tervezők Quittner Zsigmond és Alpár Ignác, de sajnos nem derül ki, hogy ez nem a békés együttműködést fedi, egymást váltva tervezték az épületet, ill. annak is azt a részét, ami előbb épült két utca sarkán. A saroképület 1909-re készült el, a második ütemben a szomszédos palota lebontása után pedig egy újabb, de a két rész szerencsés módon találkozik (ami Alpár Ignácot dicséri), így nem is vehető észre sem az időbeli különbség, sem az esetleges stílusbeli eltérés, vagy törés. ^[3] Ez itt bevezetés, részletesebben a kapcsolt lapokon, ill. a forrásoknál.
Nem esett még szó a homlokzati díszek "szerzőségéről", ami a mi szempontjaink szerint picit fontosabb. Így pl. az Urbface cikke valamennyi alkotást Maróti Gézának tulajdonítja ^[2], ami nem igazán fedi a valóságot. Mentségükre legyen mondva, megnéztem olyan irodalmat, ami erősebb szakmaiságot sejtet, de akár innen is származhat az elnagyolt infó. Valamennyi alkotás külön lapon látható és külön nyomozást igényelt az alkotó kilétének megállapítása. Ehhez azonban a korabeli leírásokhoz, ill. megjelent cikkekhez kellett visszalépni.
A mostani helyzet egyszerűnek látszik, olvasom: "A magyar címert, a két géniusz alakot és az összes külső díszítő szobrász munkákat Maróti Géza készítette." ^[1] Ugyanezen az épületen a Széchenyi tér felőli oldal homlokzatán elhelyezett timpanon középpontjában szerepel egy szépen megformált angyalos címer (ez az, ahol az alkotót nem sikerült egyértelművé tenni), itt, a József Attila utca felé néző homlokzat közepe táján pedig egy másik. Ha nem lenne az Épító Ipar cikke, akkor is Marótit mondanám, annyira jellegzetes a megformálás.
Persze, elsősorban ez az angyalok nőalakjain, feltűnően szép arcán és lágyan aláomló ruházatán érhető tetten. Jellegzetes még a vastag girlandokkal körbefont koronás címer, ami itt az ún. középcímer, pajzsán, középen az ország kiscímere a társországok címereivel, felette a viszonylagos részletességgel kidolgozott korona.
Megjegyzem még, a fotózás nem volt könnyű. Az ötödik emelet magasságában elhelyezett "angyalok" és címerük kihívást jelentenek. Az utca viszont ehhez nagyon szűk, oda felfotózni úgy, hogy a másik oldal keskeny járdaszélén kell egyensúlyozni, nem egyszerű. És közben az a sok dudálás! Elvonják az ember figyelmét, amint a járdaszélen billeg.

---