A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és épületének története összetett. Itt azonban nem fogom részletezni, a kapcsolt lapokon jól követhető a két tervező által néhány év eltéréssel megálmodott két épület épülettörténete, aminek ezek ellenére egy vitathatatlanul egybeforrott, egységes képet mutató óriás tömb lett az eredménye.
A nagyobb, jól behatárolható, épületet díszítő elemeket korábban már külön-külön műlapon bemutattam. A díszítéseket azonban számtalan kisebb részlet jellemzi. Ilyen pl. a főbejárattal ellenkező oldalon lévő mellékutca felé néző egykori (most üres) címer kompozíciója. Törtem a fejem, milyen címer lehetett ott, amit két, a szecesszió jellegzetesen letisztult vonalaival ábrázolt ember tart.
Keresgéltem, ki volt esetleg az a prominens személy, aki kezdeményezte, vagy támogatta a bank építését, vagy egyáltalán a "illett" megidézni. Ha meggondolom, egy nem kívánatos címer adott korban történő "letisztításában" elég indok lehetett a bank emblémája, vagy akár az abban szereplő kettős kereszt – mutatja az 1841-ből származó szabadalomlevélen.^[1]
Érdekes lenne, ha pontosan lehetne tudni, milyen is volt a most nem látható címer, amit nem is állítottak helyre mai napig sem.
Tény viszont, hogy a pajzsot tartó két ember alakjának kidolgozása méltó a képviselt stílushoz és méltó a művészeti alkotásokkal finoman díszített épületegyütteshez. Amennyire látom, egy férfi és egy nő támasztja két oldalról a címerpajzsot. Arcukon pedig nem az ilyenkor szokásos elragadtatott büszkeség, hanem éppen valamiféle alázat tükröződik. Testüket laza lepel veszi körül, kezükben talán pálmaágat tartanak, valakinek, vagy valaminek a dicsőítésére.
Mivel az épület díszítőszobrászati feladatait általában Maróti Géza készítette ^[2], lehetséges, hogy ez az alkotás is az ő kezei alól került ki.

---