A mai Hősök terén álló Ezredéves emlékmű a magyar történelem meghatározó személyiségeinek egész alakos szobrai karéjban sorakoztatta fel az oszlopsoron a korabeli szemlélet szerint A jobb-szélen a Habsburg uralkodók szobrai álltak. Az emlékmű igen lassan készült – részint monumentalitása miatt, részint, mert (korabeli vélemények szerint is) Zala György túlvállalta magát. Ugyanakkor több, nyomós akadály is felmerült. Így pl. az 1919-es események, amikor nem éppen "tisztük szerint" bántak a koronás főkkel, leszedték őket. De a Habsburg uralkodók sorsa igencsak hasonlóan alakult 1945 után is. Az akkori hatalom más szobrokat állíttatott helyükre. Ez a történet lényegében ismert – jórészt a téma révén kapcsolódó műlapok leírásaiból.
A jobbszél uralkodóinak szobrai hányatott utat jártak be, többségét jelenleg a FÖRI telepén tárolják. III. Károly eredeti szobra is itt áll, de a teljesség érdekében úgy lehet helyes, ha eredeti helyén is bemutatásra kerül.
Érdekes adalékot találtam Hámori Katalin disszertációjában. Ahogy írja, a megjelenítés "előképe" már megtalálható Raphael Donner munkái között. Telcs Ede vállalta ennek a szoboralaknak megformálását, így alávetette magát Zala elképzeléseinek és stílusának. Itt szigorúan követte "az akadémizmus szabályait": "...a Georg Raphael Donner által 1734-ben carrarai márványból faragott VI. Károly császár apoteózisa szoborcsoportot tekinthette mintaképnek. VI. Károly császár, III. Károly néven magyar király bemutatásához Georg Raphael Donnertől vette át az uralkodó hiteles, allonge parókás arcképét, a kontraposztos beállítást, de római császári öltözék helyett magyar királyként páncélzatban, kezében irattekerccsel ábrázolta. A kontraposztos beállítást az akadémikus szabályok szerint némileg módosította, és jellegzetesen előrelépő állásban, lefelé néző tekintettel mutatta be a királyt..." ^[1]
Nem közvetlen tárgya a műlapnak, mégis: a szobor alatt, a Károlyhoz tartozó dombormű a zentai csata jelenetét ábrázolja, amit Zala György készített. Témája, a törökök legyőzése abban az ütközetben, amit Savoyai Jenő herceg vezetett 1697-ben.

---